Gyanús a sok cég egy címen

A szürke- és a feketezóna létezésének egyik megnyilvánulása azoknak a cégeknek a túlélőképessége, amelyek olyan címekre vannak bejegyezve, amelyeken sok más vállalkozóval osztoznak. Az Opten fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a jogi környezet engedi, sőt szabályozza is az egy címre bejelentett vállalkozások adminisztratív működtetésének kereteit, de mint az elemzésükből kiderült, van még hova fejlődnie a hazai cégvilágnak ezen a téren. Azt nyilvánvalóan nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy minden „frekventált” címre bejelentett vállalkozás problémás, a legtöbb statisztikai mutató azonban azt mutatja, hogy érdemes valamivel óvatosabbnak lenni az ilyen címekkel.

Extrém példaként említette az Opten, hogy Magyarországon több mint száz olyan cég működik, amelynek a székhelye egy hajléktalanszálló, és ötszáz cégtulajdonos lakik hajléktalanszállón. Nem általánosítható, de sokáig jellemző gyakorlat volt hazánkban, hogy a tulajdonosok úgy próbáltak menekülni a hátrahagyott tartozások elől, hogy nehéz helyzetbe került magánszemélyeknek játszották át a vállalkozásukat.

Ma csaknem százezer cég működik olyan címen, amelyen legalább öt másik társával kell osztoznia. Ezen belül a legnagyobb halmaz az a 32 ezer cég, amely olyan címen működik, ahol több mint száz vállalkozás található. A végrehajtás alá vont cégek száma kétszeres, a felszámolás alá kerülteké háromszoros, a kényszertörlésre kerülteké pedig ötszörös azon címek esetében, ahol több mint száz vállalkozás van.

Jelenleg

500

cégtulajdonos lakik hajléktalanszállón