A magyarországi kis- és középvállalatok (kkv) innovációinak a töredéke sem hasznosul, sőt sok kkv annak sincs a tudatában, hogy olyan értéket hozott létre, amelyet érdemes lenne levédenie. Márpedig az ilyen innovációk növelik a tulajdonos vállalat értékét, és adókedvezmény is igénybe vehető utánuk – hangzott el az iLex Group rendezvényén. A társaság által létrehozott Innovációs Piactéren hozzáférhető szolgáltatáscsomag abban segíti a cégeket, hogy kiemelkedő kutatás-fejlesztési tevékenységükkel új hazai és nemzetközi piacot találjanak a termékeiknek. A piactérre támaszkodva már több mint ötven kkv egyengeti saját innovációja útját, és száznál is több innovációmenedzsment és iparjogvédelmi igény merült fel. A munkában az iLex partnere a Tungsram, a Budapesti Corvinus Egyetem és több mint tíz innovációfejlesztéssel foglalkozó cég.
Magyarországon mindössze 1500 cég esett át kutatás-fejlesztési minősítésen, nem csoda, ha az erre elkülönített 70 milliárd forintos adókedvezmény-keret kihasználtsága 10 százalék alatti
– mutatott rá Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. A hivatal eddig mintegy 1700 innovatív projektet vizsgált, ebből azonban csak 357 hasznosult (21 százalék), miközben az uniós arány 40-42 százalék.
Pomázi Gyula felhívta a figyelmet:
Ebből adódott, hogy egy összességében hasonló paraméterekkel rendelkező magyarországi és lengyelországi tejipari vállalat tőkepiaci értékének aránya 1:3 lett egy vizsgálat szerint. A lengyelországi cégek szellemi tulajdonban megjelenő értékének a figyelembevételével magyarázható az is, hogy a térségbe érkező pénzek 70 százaléka Lengyelországban landol.
A termékek szabadalmi oltalom alá helyezése kapcsán Pomázi Gyula kiemelte:
miközben kedvező, hogy az 1745 hazai orvosieszköz-gyártó 70 százalékának már van saját terméke, és e termékek 70 százaléka – tehát az összesnek mintegy a fele – külföldre kerül, viszont csak 7 százalékuk van levédve.
Azt, hogy bőven van javítanivaló a magyarországi innovációk sorsán, a rendezvényen elhangzottak szerint jól példázza az a 2014–2016-os adatokon alapuló uniós felmérés is, amely szerint, bár Magyarország a tagországok közül a hetedik legjobb helyen áll a kkv-kben rejlő innovációs lehetőségek terén, de a negyedik legrosszabb az innovációk hasznosulása szempontjából.
A cikk a Világgazdaság pénteki számában is elolvashatja!
