A drága magánpiaci és a többségükben rossz minőségű szociális bérlakások között tátongó űrt töltené be a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) csaknem egy éve közzétett új közhasznú lakásépítési programja, ha a kormány odaállna az állami támogatással elképzelt, osztrák mintára felvázolt modell meghonosítása mellé. Ugyanakkor a családokért felelős új tárca nélküli miniszter, Novák Katalin a napokban egy olyan új otthonteremtési programot vázolt fel, amely hangsúlyozottan nem a lakásbérlést, hanem a saját tulajdonhoz jutást támogatja. A programmal minél több családot kívánnak kedvezőbb feltételekkel önálló lakáshoz juttatni, ezzel is motiválva a családtervezést, segítve a gyermeknevelést. A közhasznú bérlakásmodell viszont a megvásárolható bérlakások építését javasolja. Mint a TLE projektvezetője, Párdi Zsófia a Világgazdaságnak elmondta, szerintük az elképzelésük összhangban van a kormány demográfiai céljaival, hiszen szintén a gyermekes családok támogatására fókuszál. Ráadásul egy olyan időszakban tenné lehetővé a korszerű lakhatást, amikor nincs mindenkinek lehetősége saját tulajdonú ingatlanban gondolkodni.
A TLE programja éppen e szakadék fölött képezne hidat.
Eközben a piaci alapú bérleti díjakkal és a magáncégek által üzemeltetett bérlakásokkal más típusú keresletre lehetne fókuszálni – mutatott rá Párdi Zsófia –, mégpedig főként az egyedülálló és a pályakezdő fiatalokra nagyszámú, de kisebb alapterületű lakásokkal. A szakértő úgy véli, hogy helye lehet a megvásárolhatóság lehetőségét is tartalmazó közhasznú bérlakásmodellnek a kormány által tervezett további lépések között. Bár a teljes programot még nem ismerik – tette hozzá.
A megfizethető bérleti díj és a fenntarthatóságot, bővítést garantáló állami részvétel adja a közhasznú lakásépítési program egyik alapkövét, míg a rozsdaövezeti piaci bérlakásépítésnek mások lehetnek az alapjai. A lakásépítő cégek – mint azt az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület javaslata tartalmazza – a zömében fiatal bérlőtársadalomra szabott bérházak építését pusztán az építési szabályok módosításával, egyebek között a beruházásokat megdrágító mélygarázsok elhagyásával tennék gazdaságosabbá. Emellett a tárgyi adómentes bérbeadás lehetősége a vállalkozói szektor számára beszállási pont lenne a ma még döntően a magántulajdonosok által uralt bérleti piacra.
Évente ötezer új bérlakásra, összesen pedig 30-35 ezer új lakás építésére lenne szükség, mindehhez pedig a kínálati és a keresleti oldalon is egyidejű és azonos mértékű ösztönzés kellene
– mondta a Világgazdaságnak a legnagyobb hazai lakásépítő cégek egyike, a Metrodom Építő Kft. ügyvezetője, Kiss Gábor, aki erre most a kormány és a jegybank részéről is lát esélyt. Az előtakarékoskodással kombinált piaci bérlakások is otthonhoz juttatnák a célközönséget. Bár a rendszernek fontos eleme, hogy segítse a bérlőt saját tulajdon szerzésében, erre nem az adott bérházon belül, hanem más, értékesítésre készült épületben kerülne sor, mert a vegyes tulajdonú ház nem tudna jól üzemelni.
