Válság, kihívások és lehetőségek

Érdekes kettősség figyelhető meg a magyar gazdaságban, hiszen a nyers adatok mellbevágóbbak, mint amilyen mélynek a válságot érezzük. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a magyar gazdaság teljesítménye az idei második negyedévben az előző év azonos negyedévéhez mérten 13,5, az előző negyedévhez viszonyítva 14,5 százalékkal romlott. A zuhanás a 2008-as gazdasági válságnál is jelentősebb volt. Immár azzal sem nagyon lehet takarózni, hogy az EU átlagához képest jobban állunk, mert a kontinensen csak Spanyolország és az Európai Unióból kihátráló Egyesült Királyság produkált nagyobb negyedéves visszaesést – igaz, az első félévi teljesítmény alapján még enyhébb a magyar visszaesés, mint az eurózónáé. A második negyedévben a járványhatás a legtöbb nemzetgazdasági ágra kiterjedt. A KSH szerint mindössze a mezőgazdaságban és a pénzügyi, biztosítási területen nem volt kimutatható a pandémia hatása. Bizonyos iparágak kiváltképp jól teljesítettek, ám ezek a szegmensek önmagukban képtelenek voltak megakadályozni, hogy a feldolgozóipar visszaesése drámai, 21,7 százalék legyen. Május–júliusban a munkanélküliek átlagos száma a KSH által közzétett adatok szerint 223 ezer volt, a munkanélküliségi ráta 4,8 százalékra ugrott. A harmadik negyedéves adatok kapcsán erős a bizakodás, hogy sikerülhet a felpattanás. Ugyanakkor a napokban hazánkat is elérte a járvány második hulláma, és az erre adott és szükségszerűen adandó válaszok súlyos kérdéseket vetnek fel. Egyrészt a második hullám felerősítheti az európai gazdaság konjunkturális problémáit, amelyektől nem könnyű megszabadulnia a magyar gazdaságnak. Bár a külföldi megrendelések állományának júniusi 19,6 százalékos emelkedése óvatos bizakodásra adhat okot, a kontinensszerte súlyosbodó járványhelyzet visszavetheti a trendet, és ez az exportorientált gazdaságunknak nagy érvágás lehet. Ebben az esetben viszont kérdéses, miként hasznosulna az a hatalmas forrásbőség, amely a válság kezelését hivatott elősegíteni. Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarország a gazdasági védekezésnek egy speciális változatát alakította ki: nagy összegeket fordít beruházások támogatására, a magyar vállalatok megerősítésére, ennek köszönhetően jövőre beruházási boom lehet Magyarországon. Szerinte a fejlesztések révén a koronavírus-járványt követő időszakban a magyar vállalatok megerősödve tudnak majd fellépni a hazai és az exportpiacokon.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ugyanakkor a hatékonyság kiemelt fontosságára figyelmeztet, amikor arról ír, hogy a magyar gazdaságtörténetben példátlan forrásbőség igazi kockázatának azok a költések számítanak, amelyeket nem hangoltak össze versenyképességi fordulattal. Ami bizonyos, hogy teljesen új piaci körülmények között működnek majd a vállalatok a pandémiát követően. A dolgozói igények, elvárások alapvetően megváltoznak, a munkaszervezés átalakul, és a vevői oldal is sokkal nagyobb támogatást vár már el. A cégek számára megkerülhetetlen lesz a digitalizáció, a belső folyamatok áttekintése. De a válság nyomán hatalmas lehetőség nyílik meg a jó stratégiával rendelkező, időben lépő cégek előtt, hogy piacot szerezzenek.

A Világgazdaság hagyományosan megrendezi a magyar vállalatok konferenciáját, amely időről időre a hazai cégek előtt álló aktuális problémákkal foglalkozik. Ezek leküzdését, illetve a cégek előtt álló kormányzati és finanszírozási lehetőségeket mutatja be a hazai vállalkozói szektor számára. A szeptember 10-i konferenciánk a trendek és lehetőségek felvázolása mellett több best practice megoldás prezentálásával, a tapasztalatok szakmai összegzésével segíti az üzleti életet. Előadóink között köszönthetjük Rákossy Balázst, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkárát és Virág Barnabást, a jegybank alelnökét is. A program további részleteiről a Rendezvenyek.vg.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.

A külföldi megrendelések

19,6

százalékos

emelkedése biztató