Hidrogéntárolásra készül az MFGT
A Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform az év végéig fel kívánja mérni a hidrogén előállításával, kezelésével, hasznosításával, kutatásával kapcsolatos hazai képességeket, terveket, lehetőségeket. A projekt háttere, hogy uniós és magyarországi szinten is erősödik az érdeklődés a hidrogéntechnológiák iránt, főként a kisebb szén-dioxid-kibocsátással járó energiatermeléssel összefüggésben. Korábbi bejelentések szerint még ebben az évben elkészül Magyarország hidrogénstratégiája.
A hidrogén- (és biometán) technológiákon alapuló kísérleti projektek támogatására az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal az idén márciusban négymilliárd forintos pályázatot hirdetett meg.
A hidrogén energiaipari hasznosítása erősen kapcsolódik a megújuló forrásból származó energia térnyeréséhez, ennélfogva az energiatároláshoz – ezen keresztül a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásához –, valamint a károsanyag-kibocsátás nélküli üzemanyag-felhasználáshoz. A fő gondolatmenet egyszerű: a fölöslegben keletkező (jellemzően a naperőművek által termelt) árammal a vizet hidrogénre és oxigénre bontják, és akkor egyesítik ismét, amikor szükség van az eközben (a hidrogén elégetésekor) felszabaduló energiára. A technológia már bonyolultabb, például a hidrogén robbanékonysága miatt, és mert a hidrogén molekuláinak kis mérete miatt a tárolása és a szállítása pluszfeladatokkal jár. Már világszerte vannak megoldások, éppen egy ilyenen dolgozik Akvamarin nevű projektje keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) is. A kísérletbe a négy föld alatti gáztárolóval rendelkező társaság a legkisebb tárolóját vonja be. A hasznosítási lehetőségek között szerepel a saját energiaigény kielégítése, az országos vezetékhálózatba juttatás és az ipar ellátása.
A platform 2020 végén német–magyar szervezésben tartana egy hidrogénkonferenciát, de rendezvényeit, azok jellegét és időpontját értelemszerűen befolyásolják a koronavírus-helyzetből fakadó aktuális jogszabályi korlátozások.
Szegedi kutatók és ipari partnereik egy saját fejlesztésű, energiahatékony, kizárólag vizet és szén-dioxidot felhasználó elektrolizáló technológiát dolgoztak ki, amellyel a világon elsőként sikerült átlépniük a négyzetcentiméterenkénti egy amper áramsűrűségi álomhatárt a szén-monoxid előállítása során
– erről a napokban Kaderják Péter, az ITM illetékes államtitkára számolt be a Magyar Elektrotechnikai Egyesület konferenciáján. A hazai projekt Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai, Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense vezetésével, a ThalesNanoEnergy Zrt. és a W7Energy LLC együttműködésével valósult meg a magyar kormány és az Európai Unió H2020 keretprogramjának támogatásával.
Három uniós lépcső lesz
Az EU hidrogénstratégiájának első (2020–2024) fázisának célja a hidrogén-előállítás zöldítése, a hidrogén iránti kereslet felfuttatása és egy uniós szintű, hat gigawatt (megújuló alapú villamos energiát felhasználó) kapacitású elektrolizáló létesítmény építése. A vízbontóval egymillió tonna zöldhidrogén állítható elő. A második szakaszban (2025–2030) a hidrogén az integrált energiarendszer szerves részévé válik, és létrejön az európai szintű hidrogénpiac. Az időszak végére 40 gigawattnyi elektrolizáló kapacitás lesz, uniós szinten évi tízmillió tonna zöldhidrogént termelnek. 2030 után a hidrogénnek már alapvető szerepe lesz az európai gazdaságban. | vg
