Folyamatosan visszatérő dilemma, hogy hogyan tud egy luxusmárka egyben fenntartható is lenni, hiszen ezek a termékek alapvetően az exkluzivitásról és a bőséges alapanyag-használatról szólnak, ami nem feltétlenül egyeztethető össze környezetvédelmi megfontolásokkal. Ám mint annyi minden mást, ezt is megváltoztatják lassacskán az új igények, hiszen az újabb generáció – a potenciális jövőbeli vásárlók – szemében már szinte alapvetés a környezetvédelmi szempontok érvényesítése. A köztudatban mindennapos beszédtéma a fenntarthatóság, és ezt a luxusmárkák is kénytelenek tudomásul venni. Mára számos vezető nagyvállalat kötelezte el magát környezetünk védelmében, jó ideje nem csak startupok és kisvállalkozások sajátja a környezettudatosság. Számos cégnek azonban nem volt könnyű az átállás, az, hogy meg kellett találni az egyensúlyt a luxust övező hagyományok és a környezetvédelmi szempontok között, számos esetben vezetett innovatív megoldásokhoz.
A fejlesztéseket természetesen a vásárlói igények változása indikálja: egy, immár öt éve készült felmérés szerint
világszerte a megkérdezett vásárlók 66 százaléka nyilatkozott úgy, hogy többet lenne hajlandó fizetni fenntartható termékekért.
Az ezredforduló táján született generációra, amely a mai vásárlóerő elég nagy részét képviseli, még inkább jellemző ez. A fiatalok egyre inkább a környezettudatos cégeket preferálják, és nem egy híresség, hogy például Leonardo DiCapriót vagy Robert Downey Jr.-t említsük, hívja fel a figyelmet a klímaváltozás következményeire.
Ahogy egyre többen aggódnak a klímaváltozás miatt, úgy lesz egyre megbízhatóbb és vonzóbb az a vállalat, amely nagy figyelmet fordít erre. Nem kivételek ez alól a luxuscégek sem, egyszerűen nem engedhetik meg maguknak az effajta szempontok figyelmen kívül hagyását.
A legkézenfekvőbb példákat az autóiparban találhatjuk, ahol már jó ideje fontos szempont a fenntarthatóság, azonban a luxusszegmensben ez óriási kihívás. A legtöbb luxusautó egyik fő ismérve a gyorsaság, márpedig a gyorsaság, hagyományos belső égésű motor esetében, igencsak megemelkedett károsanyag-kibocsátással párosul.
Néhány márka azonban azon van, hogy változtasson ezen: ilyen például a Chevrolet Corvette. A cél az, hogy elérjék a zéró kibocsátást, és bár részleteket nem árult el a gyártó, sok jel mutat arra, hogy hamarosan hibrid vagy teljesen elektromos változatot dob piacra. A névvel már elő is rukkolt a Chevrolet anyavállalata, a General Motors: E-Ray és Corvette E-Ray. És bár merész vállalkozásnak tűnhet az amerikaiak ikonikus Corvette Stingray-e elektromos motorral, ha elkészül, az példamutató lehet a többi amerikai luxusautó-gyártónak is.
A fenntarthatóság természetesen a divatiparban is kulcsszóvá vált.
A Kering Group például, amely egyebek mellett a Gucci és az Yves Saint Laurent márkát is birtokolja, vezető szerepet tölt be ebben, például nyilvánosságra hozza, hogy milyen alapanyagokból dolgoznak a műhelyeiben, olyannyira, hogy akár a többi divatcég is követheti ezeket a recepteket. A Stella McCartney cég például, amely szintén a csoport tagja, újrahasznosított műanyagból készít ruhákat, a Gucci pedig bejelentette, hogy egyáltalán nem használ valódi szőrmét.
Nem a Kering az egyetlen nagy divatóriás, amelyik a fenntarthatóság mellett tette le a voksát: az LVMH – hozzá tartozik például a Louis Vuitton és a Christian Dior márka is – üzleti modellje középpontjába helyezte a környezettudatosságot. A nyersanyag-felhasználástól az ökotudatos tervezésig, a gyártás szinte minden fázisában szerepel a fenntarthatóság szempontja.
Mások teljesen eltérő megközelítést alkalmaznak, amikor a fenntarthatóságról beszélnek. A Rolex például pénzjutalmat ad fiatal vállalkozóknak: a Rolex-díj feltételei között a fenntarthatóság az egyik legfontosabb szempont.
Tavaly a többi közt egy környezettudatos műanyaglebontási módszerért, illetve veszélyeztetett halfajok védelméért kapott elismerést egy-egy fiatal vállalkozó.
A Michael Kors, amely a bírálatok kereszttüzébe került az állati szőrmék használata miatt, olyannyira komolyan vette a változtatás szükségességét, hogy nemcsak az állati termékek használatát függesztette fel, de amellett is elkötelezte magát, hogy 2025-re teljes mértékben karbonsemleges lesz, vagyis akkorra már kizárólag megújuló energiaforrásokat használ a gyártási folyamatban.
