Megszaporodtak az online tréningek
A következő években és évtizedekben egyre több trénerre lehet szükség Magyarországon, mert az iskolarendszerű képzés nem feltétlenül megoldás a folyamatos munkahelyi továbbképzésben jelentkező igényekre, és a munkavállalók is növekvő számban törekszenek az élethosszig való tanulásra. A Magyarországon a nyolcvanas évek elején megjelent tréningek jellemzően még vezetőképzést nyújtottak. Ma a kör sokkal szélesebb, a vezetői tréningekre azonban változatlanul nagy, és nő is a kereslet. A trénerek létszáma is emelkedett – mondta a Világgazdaságnak Nagy Emőke, a tavaly nyáron létrejött Tréneri Edzőtábor Egyesület titkára. Bár a járvány miatt sok tréner féléves naptára néhány nap alatt kiürült, ám gyorsan reagáltak: megnőtt az online képzéseik száma. Ezek sikerét jelzi, hogy vannak cégek, amelyek a járvány után is megmaradnak az online képzések igénybevétele mellett, például mert megtakaríthatják az elutazást a téringekre, és a költségeik is kisebbek lesznek. A járvány előtt a trénerek mintegy 6 százaléka tartott online kurzust, ma a 65 százalékuk. Ennek ellenére nem valószínű, hogy a járvány elmúltával túlsúlyban maradnak az online képzések.
Az egyesület tavaly őszi felmérése szerint ma mintegy négyezer tréner dolgozik Magyarországon, a többségük másodállásban. A háromnegyedük nő, és 36–55 éves. „Jellemzően azok kezdenek tréningeket tartani, akik valamilyen területen sikeresek, esetleg vezetőként dolgoztak, és át akarják adni a tudásukat. Magasan képzettek, a 96 százalékuknak van felsőfokú végzettsége, sokuknak doktori fokozata is” – ismertette a kutatás eredményeit Nagy Emőke. Végzettség alapján a szakma nagyon vegyes, sok válaszadónak van pedagógusi végzettsége is, de magas a közgazdászok, pszichológusok és bölcsészek aránya is. Trénervégzettség nem létezik, a fél-egy éves trénerképzések többnyire államilag elismert tanúsítványt adnak, de egyetemen is részt lehet venni szakirányú továbbképzésen. Sok nagyvállalatnak – például bankoknak – van saját trénercsapata, és a szakembereket is maguk képzik. A legtöbb tréner évente legalább két-három továbbképzésen maga is részt vesz, sőt az sem ritka, hogy havonta. A felmérés szerint a trénerek kétharmada Budapesten és Pest megyében él, további 23 százalékuk nagyobb vidéki városokban, de minden második szakember az ország bármely pontján tart tréninget. A főállásúak 8-15 napot, a mellékállásúak három-öt napot dolgoznak egy hónapban. Az átlagos napidíj 110–180 ezer forint a forprofit és 20–60 ezer a nonprofit szektorban. A legmagasabb 300-350 ezer forint, ilyenkor a tréner maga tárgyal és szerződik az ügyféllel. Ritkán, de vannak kiugró, akár egymillió forintos napidíjak is.
„Még mindig nagyon népszerűek a vezetőképzések, de már minden dolgozói rétegnek tartanak tréningeket, készségfejlesztéseket. A tréningek gyorsan tudnak alkalmazkodni a szervezeten belüli igényekhez, a megszerzett tudás pedig akár már másnaptól hasznosítható a munkában. A témák könnyen a szervezet igényeire szabhatók, rugalmasan alakíthatók” – sorolta Nagy Emőke.
