Ezt a két hajót irigyli most a világ: kijutottak a Hormuzi-szorosból, aztán Irán azonnal visszazárta a kapukat – több száz tanker akadt el
Két hajó már áthaladt a Hormuzi-szoroson az amerikai-iráni tűzszünet után, ezzel megindult az élet a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalán – legalábbis így tűnt szerda délutánig. Akkor viszont Irán újra blokád alá helyezte a stratégiai átkelőt, mitán Izrael csapást mért Libanonra.
A hajnalban bejelentett tűzszüneti megállapodás Amerikával ráadásul eleve törékeny volt, és súlyos kérdések maradtak nyitva – köztük az is, hogy fizetni kell-e az átkelésért.
Mindenesetre néhány órával korábban még jelentősebb lépés történt a globális energiaszállítás egyik legkritikusabb pontján: két hajó sikeresen áthaladt a Hormuzi-szoroson az Egyesült Államok és Irán között megkötött tűzszünet után.
Ez az első konkrét jele annak, hogy a világkereskedelem egyik ütőere újra működésbe léphet – még ha csak korlátozottan is.
A hajózási adatokat követő MarineTraffic szerint
- a görög tulajdonú NJ Earth nevű áruszállító hajó közép-európai idő szerint 10:44-kor haladt át a szoroson.
- Nem sokkal korábban, 8:59-kor a libériai zászló alatt közlekedő Daytona Beach is teljesítette az útvonalat, miután 7:28-kor kifutott az iráni Bandar Abbas kikötőből.
Ez a két mozgás nemcsak technikai értelemben fontos, hanem szimbolikus is: azt jelzi, hogy a február vége óta tartó feszültség és katonai eszkaláció után van esély a normalizálódásra. Ugyanakkor a helyzet továbbra is rendkívül törékeny.
Az iráni külügyminiszter, Abbas Araghchi közlése szerint a hajók két héten keresztül biztonságos áthaladást kapnak, de csak szigorú koordináció mellett, az iráni fegyveres erőkkel egyeztetve és „technikai korlátok” figyelembevételével. Ez jelentős különbség ahhoz képest, amit Donald Trump amerikai elnök kommunikált: ő „azonnali, teljes és biztonságos megnyitásról” beszélt.
A két narratíva közti eltérés jól mutatja, hogy a megállapodás részletei messze nem tisztázottak. Nem világos például az sem, hogy pontosan mikor lépett életbe a tűzszünet, illetve milyen feltételekkel engedik át a hajókat.
Immáron pedig az a kérdés, hogy fennmarad-e az újabb blokád a szorosban vagy sem.
A globális kereskedelem alig várja a Hormuzi-szoros újranyitását
Közben a térségben hatalmas torlódás alakult ki. A Lloyd’s List becslése szerint több mint 800 hajó rekedt a Perzsa-öbölben, amelyek most arra várnak, hogy biztonságosan elindulhassanak. A hajótulajdonosok már készülnek a mozgásra, de a döntést minden esetben az adott hajó kapitánya és üzemeltetője hozza meg, a kockázatok mérlegelése után.
A biztosítási és kockázati szakértők sem túl optimisták. Neil Roberts, a Lloyd’s Market Association illetékese szerint a tűzszünet önmagában pozitív fejlemény, de nem jelenti azt, hogy minden azonnal visszatér a régi kerékvágásba. A térséget továbbra is magas kockázatú zónaként kezelik, ami komoly többletköltségeket jelent a hajózási cégeknek.
A legnagyobb kérdés talán az, hogy fizetni kell-e az áthaladásért.
Sajtóértesülések szerint Irán és Omán is díjat szedne a hajóktól, és egyes nem megerősített hírek szerint ez akár hajónként 2 millió dollár, azaz mintegy 1,7 millió euró is lehet. Ez radikális változás lenne, mivel a Hormuzi-szoros története során eddig mindig díjmentes nemzetközi vízi útvonalnak számított.
A szoros jelentőségét nehéz túlbecsülni: naponta körülbelül 20 millió hordó olaj és kőolajtermék halad át rajta, ami a globális fogyasztás mintegy ötöde. Emellett a világ LNG-kereskedelmének is körülbelül egyötöde itt zajlik, főként Katar exportja révén.
Hormuzi-szoros lezárása: több száz milliárd dolláros veszteség fenyegetheti a Közel-Keletet
A február végén kirobbant közel-keleti háború súlyos zavarokat okoz a világ energiaellátásában a Hormuzi-szoros részleges lezárása miatt. Egy új ENSZ-tanulmány szerint az arab országok akár 194 milliárd dolláros GDP-veszteséggel is számolhatnak, miközben a globális gazdaságra nézve a károk több ezer milliárd dollárra is rúghatnak.
