Szeretjük, de alig veszünk e-autót
Tavaly, a világjárvány miatti ideiglenes értékesítési visszaesést követően, ősszel fordult elő először a történelemben, hogy több elektromos vagy részben elektromos új autó talált gazdára Európában, mint ahány dízelmeghajtású személygépkocsi. Magyarország az egyik, ha nem a legpezsgőbb elektromosautó-piac Kelet-Európában, a régióban itt a legmagasabb a tölthető gépjárművek (BEV és PHEV, azaz a teljesen elektromos autók és az áramhálózatról is tölthető hibridek) részesedése, a teljes hazai autópark 2 százalékát teszik ki az ilyen meghajtású járművek, megelőzve a többi közt Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország piacát is. A 2020 utolsó negyedévénél szerényebb idei értékesítési adatok ellenére töretlen az alternatív hajtású autók népszerűsége.
Az Ipsos februári alapozó e-Mobility kutatásából kiderült: ahhoz képest, hogy minden harmadik autóvezető gondolja úgy, hogy van elegendő ismerete az elektromos autókról, az autóval rendelkezőknek körülbelül a tizede próbált ki legalább rövid távon valamilyen típusú e-autót. Ami a korábban már kritizált beszerzési árat és a teljes élettartamra vetített használati költségeket illeti, egyelőre körülbelül egynegyedes kisebbség (29 százalék) véli úgy hazánkban, hogy a környezetünkön túl a pénztárcánkat is kímélik ezek a modern mobilitási technológiák. Az elektromos járművek alacsony elterjedését a felmérés szerint magyarázza a magas áruk, a töltési lehetőségek szűkössége, illetve az alacsony hatótávuk.
A teljes hazai autópark alig
2
százaléka elektromos
vagy tölthető hibrid
