BUX 43,880.08
+0.95%
BUMIX 3,778.79
-0.59%
CETOP20 1,824.74
0.00%
OTP 9,148
+2.44%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.99%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,585
+2.92%
RABA 1,125
-0.88%
+0.99%
-0.16%
-0.66%
-2.33%
OPUS 150.8
-1.95%
0.00%
-1.00%
0.00%
-0.36%
OTT1 149.2
0.00%
-1.33%
MOL 2,934
+1.17%
DELTA 39.05
+0.64%
ALTEO 2,750
-1.08%
0.00%
+0.23%
0.00%
0.00%
+0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.05%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
+2.54%
-2.86%
0.00%
-2.69%
+0.42%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,490
0.00%
0.00%
NAP 1,192
-3.09%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

A kisebb tranzit drágítja a szállítást

Vizsgáljuk egy kisebb gázszállítói kapacitás létrehozásának lehetőségét Ausztria felé – közölte a Világgazdasággal Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű­szabályozási Hivatal elnöke.

Az elmúlt gázév nemzetközi eseményei közül melyek hatottak leginkább a hazai árakra, piacra?

A 2019–2020-as gázévben a globális gáz­piacon túlkínálat volt jellemző. Egyrészt az orosz–ukrán vita következtében felhalmozott tárolói készletek, a 2020 során a világjárvány okozta korlátozások miatti keresletcsökkentő hatás, másrészt a töretlenül tovább bővülő új földgáz-cseppfolyósító terminálok kínálata a világ nagy piacain áresést eredményezett. Ám 2020 második felében megindult a visszarendeződés, az ázsiai piacok elkezdték felszívni az LNG-kínálatot, drasztikusan csökkentve az Euró­pába szállított mennyiségeket. Ez lehetővé tette a Nyugat-Európában a télen tárolt készletek likvidálását és az árak normalizálását, majd a 2020–2021-es télen visszakúsztak a piaci árak a korábbi szintekre.

Az alacsony gázárak nem tették volna lehetővé az egyetemes szolgáltatás tarifáinak csökkentését?

A magyar kormány amellett tette le a garast, hogy a fogyasztókat védeni kell a világpiaci árak szélsőséges ingadozásaitól. A szabályozott végfelhasználói árak stabilitását biztosító árszabályozási logikának megfelelően a vásárolt földgáz ára egy többéves, előremutató fedezési stratégia mentén alakul. Ennek eredményeként nem jelent meg például a piaci gázárak 2018-as emelkedése a lakossági gázárakban, de a téli, alacsonyabb árszint sem befolyásolta a végfelhasználói árakat. A lakossági fogyasztók továbbra is a megszokott, hosszú távon fenntartható áron jutottak hozzá a földgázhoz, és nem függnek a világpiaci árak ingadozásától. Fontos, hogy a világpiaci gázárak csak részben befolyásolják a felhasználói gázárat, hiszen az utóbbin keresztül térül meg a földgáz mint termék árán túl a teljes infrastruktúra fenntartása is. Annak érdekében, hogy a fogyasztókhoz mindenkor megérkezzen a gáz, több mint 5500 kilométer nagynyomású vezetéket, több mint 80 ezer kilométer elosztóvezetéket és öt nagy föld alatti gáztárolót kell minden pillanatban a legmagasabb szinten üzemben tartani. Hivatalunk folyamatos monitorozása szerint egyébként az egyetemes szolgáltatási árak továbbra is kedvezőbbek voltak, mint a piaci szerződéssel ellátott kisfogyasztói árak. Az európai fővárosok lakói számára elérhető szolgáltatási ajánlatokkal összevetve pedig még mindig a magyar egyetemes szolgáltatási árak a legalacsonyabbak.

Hogyan alakult a hazai gázfelhasználás?

Az Európai Unió gázfelhasználásának 3 százalékos csökkenésével szemben a hazai gázfogyasztás sem télen, sem a pandémia hatására nem csökkent. Bár a GDP esésével mérséklődött az ipari gázkereslet, de ezt kompenzálta a lakossági fogyasztás és a gáztüzelésű erőművek felhasználása. A lakossági fogyasztás emelkedett az enyhe tél hatását kiszűrő, úgynevezett hőmérséklettel korrigált mutatók szerint az előző gázévhez viszonyítva. Ehhez hozzájárult, hogy a demográfiai változások és a bőkezű szociálpolitikai támogatási rendszer hatására az elmúlt években jelentősen megemelkedett az átadott új lakások száma, az új épületekben pedig továbbra is a gázfűtést választották a leggyakrabban. A második negyedévben a pandémia következtében gyorsan terjedő otthoni munkavégzés is hozzájárulhatott a fűtési igények emelkedéséhez. A gáztüzelésű erőművek gázkereslete azért nőtt, mert a szén-dioxid-kvóták magas ára és az alacsony nagykereskedelmi gázárak következtében a termelésük versenyképesebbé vált, mint a lignit- és széntüzelésűeké. Így az utóbbiak kiszorultak a régiós villamosenergia-piacról, a gáztüzelésűek termelése viszont még emelkedett is, holott az áramigény jelentősen esett a korlátozások alatt.

Stabilnak ígérkezik a következő betárolási időszakban is az Ukrajnán keresztüli tranzit?

Az Ukrajnán keresztüli orosz gázszállítások évek óta megbízható forrásai a hazai ellátásnak. A szállításokat megalapozó orosz–ukrán tranzitszerződés 2019 végén lejárt, ami a megelőző időszakban azért okozott aggodalmat, mert korábban a Gazprom azt jelezte, hogy nem áll szándékában a szerződés meghosszabbítása, hanem új elkerülő útvonalakkal, az Északi Áramlat II. és a Török Áramlat vezetékekkel akarja azt kiváltani. E vezetékek befejezése azonban műszaki, de sokkal inkább politikai akadályok miatt késik, így jelentős bizonytalanságot okozott a 2020. január 1. utáni ellátással kapcsolatban. Csak 2019 decemberének legutolsó napjaiban állapodtak meg a felek az Európai Unió közvetítésével és nyomásgyakorlásával. Ez a szerződés a következő öt évre rendezi az ukrán szállítás feltételeit, bár a korábbiaknál lényegesen kisebb szerződéses volumenekkel. Ez garantálja a hazai ellátásbiztonságot, főként, mert 2021 őszére elkészül a szerb–magyar határkeresztező vezeték, amelyen keresztül a hazai kereskedők hozzáférhetnek a Török Áramlaton Európába érkező gázhoz is. Az ország 2019-ben felkészült arra, hogy az ellátás akkor is zavartalan legyen, ha az orosz–ukrán tárgyalások elhúzódnak. Elővigyázatosságból 2019-ben jelentős gáztartalékot halmoztunk fel. A kormány megemelte a stratégiai tartalékot, a kereskedőknek pedig meghirdettek egy rendkívül kedvezményes, kétéves tárolási konstrukciót. Így a szokásos négymilliárd köbméterrel szemben hatmilliárd köbméteres tartalékkal kezdődhetett a 2019–2020-as fűtési szezon.

Horváth Péter, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnöke
Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

Hogyan hat majd a hazai tranzitra a horvátországi LNG-terminál és a Török Áramlat-beruházás?

Az új infrastruktúra-projektek új ellátási útvonalakat kínálnak. A forrásdiverzifikáció növeli az ellátás biztonságát, erősíti a versenyt, és remélhetően csökkenti a hazai és az osztrák piac közötti árkülönbözetet is, ami mérsékelheti a nyugati importútvonal (HAG vezeték) telítettségét. Ugyanakkor a horvát piacnak a jövőben sokkal kevesebb orosz gázra lehet szüksége Magyarországon keresztül, ráadásul a szerb és a bosnyák piacra történő orosz gázszállítások sem érintik majd Magyarországot. Ezért a tranzit számottevően csökkenhet. Sajnos a hazai földgázszállító rendszeren keresztüli átszállítások csökkenése negatív hatással lesz a földgázszállítási tarifákra is. Ha a jogszabály által előírt módon biztosítani akarjuk a szállítórendszer költségeinek megtérülését, akkor emelni kell a szállítási díjakat. Ez óhatatlanul érinteni fogja a hazai kereskedőket is. A hivatal törekszik arra, hogy a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával a tarifák korrekcióját csak fokozatosan hajtsa végre.

Magyarország kétirányúsította az összes importvezetékét uniós kötelezettségének megfelelően?

Igen, maximálisan elvégezte ezt a házi feladatát. A négy uniós határon átnyúló infrastruktúrából már csak az ausztriai nem kétirányú, de ezalól az osztrák fél kérésére az Európai Bizottság korábban felmentést adott. Ugyanakkor a bizottság ez irányú döntésének megfelelően megindultak az egyeztetések az osztrák határ kétirányúsítási lehetőségének felülvizsgálatáról. Mivel a Török Áramlat és a kapcsolódó európai vezetékek kiépülése esetén lehet piaci igény a magyar–osztrák szállításokra, a 2020-as éves kapacitásaukción úgynevezett inkrementális eljárásban az FGSZ Zrt. felajánlotta az osztrák irányú kiszállítási kapacitásokat. Mivel nem érkezett elég piaci igény ahhoz, hogy megkezdődhessen egy jelentős tőkeigényű beruházás, most egy kisebb kiszállítási kapacitás létrehozásának a lehetőségét vizsgáljuk.

A CEEGEX árai többnyire magasabbak a TTF-éinél. Miért?

Ahogy a legtöbb piacon, a gázpiacon sem a költségek szerint árazzák a terméket, hiszen akkor annál olcsóbb lenne a gáz, minél közelebb van a vevő Oroszországhoz. A szállítók piaci alapon áraznak, vagyis a gáz árát a legolcsóbb versengő alternatívából kiindulva határozzák meg. Mivel mi a nyugat-európai piacokról juthatunk hozzá alternatív forrásokhoz, a hazai piaci árakat az határozza meg, hogy mennyiért lehet nyugat felől Magyarországra importálni, függetlenül attól, hogy mennyi keleti és mennyi nyugati irányból érkező gáz biztosítja a hazai ellátást. Ez azt is jelenti, hogy a nyugati árakhoz hozzá kell adni a hazai CEEGEX-piacra való eljuttatásának költségét. A hazai kereskedők a domináns orosz források mellett az osztrák vagy a német piacról juthatnak forráshoz, így a hazai gázpiaci árak e két ország árait követik, a szállítási költségekkel megnövelve. Figyelembe véve, hogy Európában a legfejlettebb és legnagyobb piachoz, a nagy múltú hollandiai gáztőzsdéhez (TTF) áraznak a piacok – az osztrák és a német is –, áttételesen nálunk is a TTF-árakhoz kötött piaci árazás alakult ki. Az új régiós infrastruktúra-projektek, illetve az átalakuló ellátási láncok a jövőben új piacok irányából is lehetővé teszik alternatív források bevonását. Ez megtörheti a hagyományos TTF + árazási logikát, és kiegyenlítődhetnek az osztrák piaccal szembeni árkülönbségek. Ez azonban nagyban függ attól, hogy milyen árazásuk lesz a régióban megjelenő új forrásoknak, és mennyire lesz likvid a régión belüli kereskedés.

Hozott-e érdemi változást a gázrendszer egyensúlyozásában, hogy a Keler átvette a kiegyensúlyozó ügyletek elszámolását?

2020. január 1-jétől kötelezően a Keler KSZF számolja el a kiegyensúlyozó ügyleteket, nem a rendszerirányító. Ennek az a legfőbb előnye, hogy a Keler KSZF „kapuőri” szerepbe került a gázpiacon, vagyis megteheti, hogy nem enged a piacra olyan kereskedőket, amelyeknek nem megalapozott az üzleti modelljük, más országban jelentős adótartozásaik vannak, vagy nem rendezték kiegyenlítőenergia-tartozásukat. A cég aktívan élt is a kapuőri lehetőségével, és több magas kockázatúnak ítélt piaci szereplővel nem kötött szerződést. Emellett a Keler kockázati monitorozásának és a klíringtagsággal járó többszintű biztosítéki rendszernek a révén a gázpiaci szereplők kevésbé vannak kitéve a többi kereskedő nem fizetéséből fakadó kockázatoknak. A tavalyi gázévben a kiegyensúlyozó piacon nemteljesítési esemény is történt, ami – bár a kereskedő később rendezte a tartozásait – példát mutatott a többszintű garanciarendszer működtetéséből fakadó piaci előnyökre.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek