BUX 39,234.2
-5.50%
BUMIX 3,852.63
-1.33%
CETOP20 1,952.57
-0.70%
OTP 9,010
-8.17%
KPACK 3,100
0.00%
-0.91%
-4.35%
+0.85%
-4.00%
ZWACK 17,400
-1.42%
-1.96%
ANY 1,610
-1.23%
RABA 1,165
+0.43%
-1.79%
-4.44%
-1.33%
-2.27%
+2.19%
-2.73%
-1.50%
0.00%
+1.03%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,504
-9.14%
+1.69%
ALTEO 2,200
-5.98%
0.00%
-3.02%
EHEP 1,595
-5.62%
-0.67%
-3.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
-1.90%
-3.60%
-2.60%
-1.27%
-2.75%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,370
-9.89%
+2.10%
NAP 1,206
0.00%
-15.15%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

A hazai éttermeket is fenyegeti a külföldi nyitás

A terasznyitás az eufórián túl negatív folyamatokra is rávilágított. A még zárva tartó egységek dolgozóira gyakorlatilag licitálnak az újrainduló üzletek, de a munkaerő megtartását leginkább a külföldi vendéglátás restartja fenyegeti.

Az extra fizetést ajánló munkáltatók listázása vagy az órabérek időszakos egységesítése – egyebek mellett ezek a javaslatok is megfogalmazódtak a napokban több vendéglátóipari tulajdonos részéről. Ezeket azért szorgalmazzák, mert a terasszal rendelkező egységek kinyitásával az újrainduló helyek ráígérnek a még kényszerűségből zárva tartó vendéglők dolgozóinak bérére, elszipkázva az egyébként is szűkösen elérhető munkaerőt.

Ez a gyakorlat ráadásul sok esetben olyan szereplőket sújt, amelyek az elmúlt bő egy év alatt az összességében már mintegy nyolc hónapig tartó leállás ellenére is megtartották az állományukat, vállalva ennek anyagi terheit a bevételmentes időszakban.

A munkaerő agresszív átcsábítása éppen közvetlenül a nyitás előtt okoz számukra újabb nehézséget,

miközben azoknak, akik a pandémia elején elbocsátották az alkalmazottaikat, most van forrásuk arra, hogy magasabb jövedelemért építsék fel a stábjukat.

A jelenség kétségkívül etikátlan, főleg a dolgozók részéről, de a szabályozása már csak azért sem lehetséges, mert sértené a szabad versenyt

– reagált a Világgazdaságnak a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke, Kovács László. Szerinte a munkaerőhiány már a járvány előtt is visszás helyzeteket teremtett, de a piaci törvény úgy szól, hogy a szükség nagy úr.

Fotó: Shutterstock

Ezért nehezen megítélhető, hogy számon kérhető-e az a foglalkoztató, aki most „muszájból” mindent megad azért, hogy feltöltse a létszámát. Hangsúlyozta, hogy teraszok nyitása csupán átmeneti előnyt jelent, hiszen a négymilliós oltottsági küszöb elérésével a belterekben is fogadhatnak majd vendéget. A szakember jóval komolyabb veszélyt lát a külföldi vendéglátás elszívó erejében.

Ha a nemzetközi restart megelőzi a magyart, a vendéglátásban dolgozók abban a pillanatban menni fognak, és nem marad itthon pincér.

Arra is emlékeztetett, hogy az építőiparral is versenyfutás zajlik az emberekért, amelyben jellemzően a vendéglátás marad alul. A 2019-es adatok szerint nagyjából 150 ezren dolgoztak a vendéglátásban, közülük a pandémia idején több tízezren hagyták el a pályát. Kérdés, hogy hányan térhetnek vissza, Kovács László mindenesetre úgy kalkulál, hogy több ezren végleg lemorzsolódtak.

Az MVI elnöke arról is beszélt, hogy a szombaton és vasárnap látott dömping inkább a nagyobb városokra volt jellemző, a Balaton partján elmaradtak a tömegjelenetek. Ezen a hétvégén azonban már ott is tömeges lehet a nyitás. Ugyanakkor az újraindulás nem jelent automatikusan talpon maradást.

Békeidőben mintegy 52 ezer üzlet működik, ebből már most 10-15 százalék zárva maradt. Ennél jóval nagyobb arányban lehetnek azok, akik a következő fél évben húzzák le a rolót.

A mostani kirobbanó forgalom valószínűleg nem marad tartós, normalizálódni fog, így a keresletet csak becsülni lehet. Éppen ezért mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy racionális költségekkel működjön, és ne ajánljon túlzott béreket, mivel azt az árakban érvényesíteni kell, ami visszaüthet. Hozzátette: a bizonytalanság miatt fontos lenne, hogy a munkahelymegtartó állami támogatások az idén még elérhetők legyenek.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek