BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ötszörösére nőtt a munkaigény

A diákok többségét megviselte a járvánnyal járó bezártság, és csaknem kétharmaduk keresett enyhülést abban, hogy dolgozott.

A diákok többségét megviselte a járvánnyal járó bezártság, és csaknem kétharmaduk keresett enyhülést abban, hogy dolgozott

– derül ki az euDiákok Diákmunka Iskolaszövetkezet kutatásából.

Az euJobs HR-Group diákfoglalkoztatási üzletágának felmérése szerint a fiatalok 64,7 százaléka vállalt diákmunkát tavaly november óta. Bár ebben a leginkább meghatározó indíttatás a pénzkereseti lehetőség volt, de rengetegen tekintettek rá egyfajta menekülésként is. A válaszadók 48,6 százaléka mondta azt, hogy a munka segített neki abban, hogy végre kimozdulhatott otthonról, és 43,5 százalék volt azok aránya is, akik ezzel foglalták le magukat.

Mivel az egyetemista korú fiatalok közül már többen dolgoznak is a tanulmányaik mellett, az online tér egyszerre vált a tanulás és a munkavégzés színterévé

– idézett Guld Ádám kommunikációs szakember egy nemzetközi kutatást, amely a Z generációnak a karanténban jellemző viselkedésmintáira fókuszált.

Fotó: Kallus György/Világgazdaság

Az elemzés szerint az átállás nem okozott különösebb gondot: az első lezárások után körülbelül egy héten belül kialakultak azok az új rutinok, amelyek az online tanuláshoz és munkavégzéshez kellettek.

Miközben a lezárások miatt visszafogottabb volt az igény a diákmunkára, a lazítások révén ez máris gyorsan változik.

Számos megrendelőnk aktív a járvány miatti korlátozásoknak leginkább kitett szektorokban, részükről egyre élénkebb munkaerőkeresletre számítunk a fokozatos enyhítések miatt

– mondta Pataki Zoltán, az euDiákok elnöke.

Az április első hetében bejelentett lazítások hatására például egy nap alatt a két és félszeresére, további egy nappal később a három és félszerezése,

újabb 24 óra elteltével pedig ötszörösére nőtt az igény diákmunkásokra.

A diákokat a járványhelyzet nem riasztotta el attól, hogy dolgozzanak. Csupán a megkérdezettek 12,1 százaléka állította, az tartotta vissza a munkavállalástól, hogy félt a megfertőződéstől. A legtöbben – a válaszadók 26,6 százaléka – az időhiányt jelölték meg elsődleges hátráltató tényezőként. Pataki Zoltán szerint ezen egészen biztosan enyhíthet, hogy a munkaadók minden korábbinál rugalmasabbá váltak.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.