Élesedik az OMV szlovéniai benzinkút-hálózatáért folyó verseny, lapértesülések szerint több jelentkező is megvásárolná a déli szomszédunk kiskereskedelmi piacáról kivonuló osztrák vállalat 120 töltőállomását. A Mol csoport mellett a lengyel PKN Orlen, az azeri Socar, a katari Q-8 és a görög Coral is fontolgathatja az akvizíciót – írja a Seebiz.eu.
A piaci pletykákat nem kívánta kommentálni lapunk megkeresésére a hazai olajvállalat, a Világgazdaságnak nyilatkozó iparági szakértő ugyanakkor úgy látja, a társaság stratégiájába jól illeszkedne a szlovéniai kúthálózat.
A Molnak elég jó esélyei vannak az eszközök megszerzésére, és valószínűleg hajlandó lenne akár a legmagasabb árat is kifizetni értük
– mondta lapunknak Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.
Bárki lesz is a befutó, a leendő vevőnek alaposan a zsebébe kell majd nyúlnia.
A 120 darab – OMV, Eurotruck, Avanti és Diskont márkanév alatt futó – kútért a horvát Energetika-net portál információi szerint 252–360 millió euró közötti összeget szeretne kapni az OMV,
ami Pletser Tamás szerint egyáltalán nem kevés, figyelembe véve, hogy 285 délnémet kútját 485 millió euróért értékesítette tavaly a társaság, vagyis egységenként 1,7 millió euróért. Ezt az értékelést alkalmazva a szlovén eszközökre 204 millió eurós vételár adódna, a kiszivárgott ársáv ehhez képest jelentős prémiumot takar. A szakértő szerint ezzel együtt mégsem elrugaszkodott a szóban forgó árazás, amit a nagyobb átmenő forgalom és a helyi kutak vélelmezett magasabb profitabilitása is indokolhat.
Az elemző szerint a szlovén piacot emellett az is vonzóbbá teszi – egyúttal az OMV exitjének időzítését is magyarázhatja –, hogy tavaly ősszel lezárult az olajtermékek árliberalizációja, a hosszú időn keresztül hatóságilag kötött kiskereskedelmi marzsokat azóta piaci alapú árszabás váltotta fel az országban.
A Mol frissített stratégiája is jelentős szerepet szán a következő években a fogyasztói szolgáltatások üzletága fejlesztésének, a jelenlegi, több mint 1900 töltőállomásból álló regionális hálózatot 2200 egységre bővítenék 2025-re – erről beszélt korábban lapunknak Ratatics Péter fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgató is.
Szlovénia ráadásul egyáltalán nem ismeretlen terep a magyar vállalatcsoportnak, amely 53 kutat üzemeltet déli szomszédunkban, 11 százalékos piaci részesedésével pedig a harmadik legnagyobb szereplő a 318 kúttal és 56 százalékkal piacvezető Petrol, valamint az egyelőre még 20 százalékkal rendelkező OMV mögött.
Az osztrák vállalat érdekeltségének átvételével a második helyre léphetne elő a magyar olajcég.
A Mol mellett szól az is, hogy a cégadatok szerint az INA horvát olajtársaságnak 7,75 százalékos kisebbségi részesedése van a szóban forgó kúthálózatot működtető OMV Slovenijában, az ügyletre rálátó források szerint így
az sem lenne meglepő, ha a kivonuló osztrák vállalat elővásárlási jogot adna a Mol-leánynak.
A kiskereskedelmi eszközök Mol csoporton belülre kerülése a Mol és az INA downstream üzletágának sem jönne rosszul, mivel a Mol Dunai Finomítójából és a horvát leánycég rijekai üzeméből is elláthatók finomított termékekkel az ország kútjai – hangsúlyozta Pletser Tamás, aki nem tartja valószínűnek, hogy a Mol – ha végül befutó lenne – később elcserélné a stratégiai jelentőségű kutakat a PKN Orlen egyes lengyelországi egységeire, amelyektől a Lotos felvásárlása miatt, versenyjogi okokból kényszerül megválni a szlovén piac iránt ugyancsak kiemelt érdeklődést mutató lengyel szektortárs.
