A tisztább energiaforrások használatát eredményező átmenet vélhetően lassúbb és drágább lesz a vártnál a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentése szerint. Ez az eddigi legátfogóbb olyan globális tanulmány, amely az átmenethez szükséges nyersanyagok – például réz, lítium, nikkel, kobalt és ritkaföldfémek – szerepét taglalja. A lítium, a nikkel, a kobalt, a mangán és a grafit az akkumulátortechnológiához nélkülözhetetlen, a ritkaföldfémekre a szélerőművekhez és az elektromos járművek motorjában használt mágnesekhez van szükség, a rézre pedig a villamos energiával kapcsolatos összes technológiához.
Ha a világ szeretné elérni a nulla kibocsátást 2050-ig, akkor a ritkaföldfémek iránti kereslet az ágazatban a hatszorosára nőhet – közölte Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.
Az a kérdés, hogy képes-e kielégíteni ezt az igényt a termelés. Elemzésünk szerint fenyegető a szakadék a világ klímavédelmi ambíciói és az ezekhez fűződő igényeket kielégíteni hivatott, elérhető nyersanyagok között. Ez aggodalommal tölt el bennünket.
Számos olyan technológiához, amelyre a világnak a nettó nulla kibocsátás eléréséhez van szüksége, lényegesen több nyersanyag kell, mint amennyit a fosszilis energiát hasznosító berendezések igényelnek – mondta Tim Gould, az IEA osztályvezetője. A tengeri szélerőművek esetében például egységnyi teljesítményre vetítve tizenháromszor több nyersanyag kell, mint egy gáztüzelésű erőműhöz. Az elmúlt tíz évben a megújulókba fektettek be legtöbbet, ezért az újabb energiatermelő egységekhez szükséges nyersanyagok átlagos mennyisége 50 százalékkal nőtt.
A jelentés a tiszta energiatechnológiák egészére vetíti a nyersanyagszükségletet, beleértve a megújuló energiát, az atomenergiát, az elektromos hálózatokat, az elektromos járműveket, az akkumulátorokat és a hidrogént használó technológiát. A nukleáris és a vízenergetika nyersanyagigénye mérsékelt, és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák között meghatározó szerepet tölt be.
A jelentés az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának adatai alapján
a nukleáris energetika nyersanyagigényét egy megawatt teljesítményre vetítve adja meg: eszerint krómból 2190 kilogramm, rézből 1470 kilogramm, nikkelből 1300 kilogramm kell megawattonként, az olyan ritkafémekből, mint a hafnium vagy az ittrium, pedig elég fél kilogramm.
Az urán nem szerepel az elemzésben, mert az IEA jelentése a berendezések gyártásának és nem a működésüknek a nyersanyagszükségletére összpontosít. A felmérés a könnyűvizes reaktortechnológia nyersanyagigényét veszi alapul, de megjegyzi, hogy ez eltérhet egy kis moduláris reaktor és egy fejlettebb nukleáris technológia esetében.
Bár az energiabiztonságról szóló viták hagyományosan az olaj- és a földgázellátásra összpontosítanak, mostanában inkább a villamosenergia-ellátásra fókuszálnak. Az energiaátmenet miatt a döntéshozóknak figyelembe kell venniük a lehetséges új kockázatokat is. Ilyen kockázat a megújuló energiaforrásokhoz szükséges nyersanyagok kinyerésének és feldolgozásának környezeti és társadalmi hatása. Ezeknek a nyersanyagoknak a többsége ugyanis jórészt csak néhány országban fordul elő, ez a tény pedig zavart okozhat a nyersanyagellátásban. Igaz, hogy Tim Gould szerint a világ számára elérhető az átmenethez szükséges nyersanyag, de arra nincs garancia, hogy ez összhangban lesz a szükséglettel, és megfizethető marad.
Meg kellene győzni a befektetőket
Az IEA hat ajánlást fogalmazott meg a nyersanyagbiztonság új, átfogó megközelítésére. Ezek a következők: megfelelő beruházásokat kell végrehajtani a források diverzifikálása érdekében; elő kell mozdítani a technológiai innovációt az értéklánc minden pontján; növelni kell az újrahasznosítás mértékét; rugalmasabbá kell tenni az ellátási láncot, a piacot pedig átláthatóbbá; általánosan érvényesíteni kell a magasabb szintű környezeti, társadalmi és kormányzási normákat; meg kell erősíteni a gyártók és a fogyasztók közötti nemzetközi együttműködést. Fatih Birol szerint azonban a befektetőket egyelőre nem győzte meg a kormányok kibocsátáscsökkentés iránti elkötelezettsége. Ha a kormányoktól félreérthetetlen jelzést kapnak arra, hogy a tiszta energiára alapulók a holnap technológiái, akkor elindulnak a befektetések, és a kulcsfontosságú nyersanyagok termelése nőni fog.
