Csak olyan beruházásokat, fejlesztéseket érdemes támogatni, amelyek a hatékonyságot és a versenyképességet javítják, máskülönben a nemcsak itthon, hanem a külső környezetben is jellemző inflációs nyomás mellett a piaci szereplők képtelenek lesznek előteremteni a joggal várt emelkedő béreket
– mondta a Figyelőnek a 2021–2027-es uniós ciklus küszöbönálló rajtja kapcsán Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója, aki a Magyarok a Piacon Klubnak is az elnöke. Úgy látja, a berendezések modernizációján túl az innovatív megoldásokat, az automatizálást és a digitalizációt előnyben részesítő projekteket azért kell kiemelni, mert multiplikatív hatásuk révén nemcsak a megvalósításuk pillanatában, hanem az azt követő öt-tíz évben is növelhetik a GDP-t.
A MAPI-vezér szerint biztató, hogy az új ciklusban jelentősebb szerep jut a feltételesen visszatérítendő forrásoknak, azaz bizonyos egzakt pénzügyi mutatók elérése kell ahhoz, hogy részben vagy egészben támogatás váljon a kölcsönből. Szintén pozitívum, hogy a döntéshozók azonosították a kiemelt stratégiai ágazatokban működő vállalkozásokat, illetve a nagy növekedési potenciállal büszkélkedő, a zöldgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipari cégeket.
Ugyancsak sokat vár Essősy Zsombor a Magyar Multi Program-féle irányvonaltól, amely a kiemelkedő teljesítményt nyújtó magyar tulajdonú vállalatok nagy lehetősége lehet a szintlépésre, hogy a nemzetközi piacokon is láthatóvá váljanak.
Ha egyelőre forrásbőségről nem is beszélhetünk, most úgy tűnik, lényegében ágazattól és cégmérettől függetlenül bárki felsorakozhat a startvonal mögé a négy nagy pályázat valamelyikén. Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője úgy fogalmazott a Figyelőnek, hogy legfeljebb első ránézésre hatalmas a 200 milliárd forintos keret a mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő GINOP Plusz-1.2.1-21-nél.
Ezt az összeget négy szakaszban teszi elérhetővé a kiíró, az első, 80 milliárdos kör előtt egyértelmű, hogy a valódi beruházási igény ennek a többszöröse a kkv-szektorban
– mutatott rá. Június 28-án déltől lehet beadni a pályázatot, és könnyen elképzelhető, hogy néhány óra alatt kimerül a keret. Bár feltételesen vissza nem térítendő támogatásról van szó, Tóth Ádám Ferenc szerint kellően csalogató, hogy különösebb megkötés nélkül a 19 megyéből 12-ben 70 százalékos támogatási intenzitás érhető el, ráadásul a gyártó-termelő iparvállalatok mellett a kereskedők és a szolgáltatók előtt is zöld a lámpa.
Projektenként legalább 10, legfeljebb 629 millió forint igényelhető. Széles a paletta, ami a támogatható tevékenységeket illeti: idetartozik a technológiafejlesztés, a kapacitásbővítés, az infrastrukturális és ingatlanberuházás. Emellett támogatható a képzés, a tanácsadás, a gyártási licenc és know-how megszerzése, valamint a megújuló energiaforrás alkalmazása.
Verseny az idővel
Az előzetes igényfelmérés alapján már aznap kora este betelhet az első körre szánt 80 milliárd forintos keret
– így látja Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezetője is. Számításai szerint 600-700 pályázó is elegendő az összeg lejegyzéséhez, ami a tavalyi GINOP-1.2.8 pályázatnál ugyancsak az első nap estig beérkezett. A Figyelőnek hangsúlyozta: a pályázóknak azt javasolják, hogy egyszerűsítsenek, ne akarjanak sok apró tételt elszámolni, mert azzal azt kockáztatják, hogy nem készül el időben a pályázati anyaguk. Aki úgy látja, hogy június 28-ig nem készül el ezzel, az szeptember 27-én tudja beadni kérelmét, igaz, a második kör „csak” 50 milliárd forintos lesz.
Emellett a vállalati kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeket ösztönző GINOP Plusz 2.1.1 pályázatnál 136,67 milliárd forint áll majd rendelkezésre két szakaszban, és
Papadimitropulosz Alex szerint a k+f-feltételek kedvezőbbek lettek, például bekerült a 15 százalékos átalányelszámolás lehetősége, ami fontos könnyítés. A felhívás ugyanakkor kizárja a teljes informatikai iparágat, ami a szakértő szerint nonszensz a mai világban. A Via Credit ügyvezetője úgy tudja, erre külön pályázati kiírás lesz, de ezt célszerű lett volna előzetesen is kommunikálni.
Álláspontja szerint továbbra sem érthető, hogy a támogatási körből miért kell kizárni a nagyvállalati beruházásokat, ez a terület ugyanis csak bérköltséget számolhat el, beruházásokat nem. Azzal érvelt, hogy Magyarországon az innovációk több mint 90 százalékát nagyvállalatok hajtják végre, holott a legnagyobbakat eleve nehéz rávenni arra, hogy pályázatok keretén belül innováljanak és Magyarországra hozzanak fejlesztéseket. A Via Credit felmérése szerint a k+f-támogatásban részesülő cégek jóval nagyobb növekedést értek el ötéves távon, a 100 millió forint feletti támogatás felhasználása pedig a közép-, de leginkább a nagyvállalati körnél hatékony.
Előremenekülés
Emellett az idén 25 milliárd forinttal folytatódik a Pénzügyminisztérium (PM) által kooridinált Nagyvállalati beruházási támogatási program. Az elmúlt hat évben már 160 milliárdot fordítottak erre a célra, 179 cég 380 milliárd forint értékű beruházását segítve. Legalább 50 millió-hoz juthatnak a 150 fő feletti közép- és nagyvállalatok, székhely szerint a beruházási érték 25–50 százaléka mögött állhat támogatás. A feldolgozó- és az építőipar mellett labdába rúghat a raktározás-tárolás, illetve a kis- és nagykereskedelem is.
Erre a konstrukcióra július 31-ig lehet jelentkezni, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által felügyelt Versenyképesség-növelő támogatás harmadik, 30 milliárd forintos körére pedig szeptember 30-ig. Olyan vállalatok indulhatnak, amelyek annak ellenére vállalnak kétmillió euró feletti beruházást, hogy a járvány miatt legalább 25 százalékkal visszaestek a rendeléseik. Ennél a pályázatnál 20–33 százalékos támogatási intenzitás érhető el. Míg a GINOP Plusz elsősorban a kkv-szektornak, addig a KKM-hez és a PM-hez köthető pályázatok a nagyvállalatoknak kedveznek.
Kedvező feltételek
Júniusban valóban elindulnak a 2021–2027-es ciklus első beruházási, illetve innovációs pályázatai, de hangsúlyozom, a köztes időszakban sem volt olyan finanszírozási szükséglet, amelyet reális keretek között ne elégítettünk volna ki
– erről a VG-nek beszélt Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. A vállalkozások versenyképességét, hatékonyságát növelő eszközbeszerzést, technológiaváltást lehetővé tevő, új piacokra való lépést segítő programok lesznek fókuszban. „A GINOP és a GINOP Plusz programokban mintegy 650 milliárd forintot teszünk elérhetővé az idén, a jövőre pedig további 600 milliárddal kalkulálunk. Mivel sokat tettünk azért, hogy felgyorsuljon a döntéshozatal, minden esély megvan arra, hogy még ezen a nyáron pénzhez jussanak a 2021–2027-es ciklus első nyertes projektgazdái is. A források összességét nézve a Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében 2021-ben mintegy 2500 milliárd, 2022-ben pedig 3000 milliárd forint jut a magyar gazdaságba uniós forrásokból” – tette hozzá.
A cikk a Figyelő május 20-ai számában került publikálásra.
