Ezt, hogy csinálták Macronék? Egy éve véget ért, most mégis tovább drágult a párizsi olimpia – elég a franciák közpénze, ezért nem szabad Nyugat-Európának rendeznie

A 2024-es nyári olimpia és paralimpia 6,65 milliárd euró közpénzbe került a francia államnak, ez növekedés a júniusi 5,9 milliárd eurós kezdeti becsléshez képest – jelentette be a francia nemzeti ellenőrző szerv, amelynek megállapításait az ötkarikás ügyekre szakosodott insidethegames.biz ismertette. Pedig 2023-ban a közkiadást 2,44 milliárd euróra tervezték, míg tavaly a nemzeti ellenőrző szerv elnöke, Pierre Moscovici már azt mondta, hogy a párizsi olimpia "három, talán négy, öt milliárd euróba" fog kerülni az államnak.

A számvevőszék mostani pontosítása szerint viszont a közkiadások 3,02 milliárd, az infrastrukturális kiadások pedig 3,63 milliárd euróra rúgnak. Ezek az adatok magukban foglalják az olyan örökölt projekteket is, mint például a Szajna úszásra való alkalmasságának biztosítása a nyílt vízi úszó- és triatlonversenyekre való felkészülés során, amelyek később a nagyközönség számára is élvezhető fürdőhelyekké váltak — áll a jelentésben.

Ez a pénz szinte kizárólag magánfinanszírozásból és a Solideótól, az olimpiai és paralimpiai játékok építési projektjeinek megvalósításáért felelős szervtől származott, amelyet részben államilag finanszíroztak. 

Közpénzmilliárdok folytak le a Szajnán

Bár a párizsi olimpia adókból és kereskedelmi tevékenységekből származó állami bevételeket generált, amelyek becslések szerint 293,6 millió eurót tettek ki, ám ez szinte elhanyagolható hatással volt a gazdaság növekedésére - állapították meg az ellenőrök.

Az előnyök szerények voltak mind a felkészülési időszakban, mind maguk a játékok alatt, mivel a rendszeres turizmus részben kiszorult. A közép- és hosszú távú gazdasági előnyök továbbra is bizonytalanok – idézte a portál a számvevőszék dokumentumát. 

Az állami ellenőrök hangsúlyozták továbbá, hogy bár az infrastrukturális kiadásokat "általában helyesen kezelték, a biztonsági kiadások költségvetésének folyamata különösen kiszámíthatatlannak bizonyult". A francia belügyminisztérium azzal érvelt, hogy

 nehéz volt előre becsülni a Szajna-parti nyitóünnepségre hozott példátlan városi biztonsági intézkedések és a megnövekedett fenyegetettségi szint miatt.

Macron Franciaországa egyre többet hibázik

Rekordot jelentő 3400 milliárd euróra duzzadt a francia államadósság a második negyedévben, eléri immár a GDP 115,6 százalékát a csütörtökön nyilvánosságra hozott hivatalos adatok szerint. Ez tovább erősíti a nyomást a nemrégiben megválasztott Sébastien Lecornu miniszterelnökre, akinek számolnia kell a szakszervezetek további sztrájkjaival és tiltakozó akcióival is.

Lecornut szeptember elején nevezte ki Emmanuel Macron elnök, miután az előző kormányfő, Francois Bayrou is belebukott a megszorításokat ígérő költségvetésbe. Egyelőre még új kormánya sincs, a kabinet összeállítását október 2-ig ígéri, amikor a múlt hetihez hasonló újabb országos munkabeszüntetést és tiltakozásokat szerveznek a szakszervezetek.

Sikerkommunikáció de mire?

Tony Estanguet, a szervezőbizottság vezetője korábban francia újságírók előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az ötkarikás viadal pénzügyi mutatói felülmúlták a szakemberek előrejelzéseit, az olimpia bevétele mindent egybevéve eléri a másfél milliárd eurót, a tiszta profit pedig mintegy 76 millió euróra tehető. Ez az összeg ugyan nem tűnik túl nagynak, de így is örömteli eredmény, hiszen a közelmúltbeli olimpiák általában masszívan mínuszosak voltak. Emlékezetes: Budapest is indult volna a 2024-es olimpia megrendezésére, de politikai nyomásra visszalépett.