Szálláshely-szolgáltatás az okosturizmus korszakában

A digitális technológia alkalmazása ma már alapkövetelmény a turizmus területén, mind a kínálati, mind a keresleti oldalon. A „smart” turizmus azonban jóval több ennél, szemléletváltást jelent, amely éppúgy célozza az erőforrások hatékonyabb felhasználását és a fenntarthatóságot, mint magának a turisztikai élménynek egy új szintre emelését. Az intelligens szálláshelyek és az MI vezérelt turisztikai megoldások támogatásokkal való ösztönzése révén, az okosturizmus koncepciója beépült a hazai turisztikai stratégiába is, nagymértékben hozzájárulva ahhoz, hogy a szektor új lendületet vegyen a koronavírus-járványt követő években.

Míg a tavaly a hazai szálláshelyeken megszálló vendégek száma már megközelítette a járvány előtti szintet, az eddigi adatok alapján idén nagy valószínűséggel meg is fogja haladni. Augusztus végéig több mint 13,5 millió hazai és külföldi vendég szállt meg a magyarországi szálláshelyeken, és együttesen mintegy 32,9 millió vendégéjszakát töltöttek el hazánkban. A koronavírus-járvány óta idén először a vendégforgalomban csaknem azonos arányban oszlott meg a belföldi és a külföldi kereslet. A forgalom éven belüli eloszlása is egyenletesebbnek mutatkozik, habár természetesen a nyár továbbra is csúcsidőszaknak számít (a január–augusztusi vendégforgalom 53 százaléka a három nyári hónapra esett). 

A legfrissebb adatok szerint a növekvő turisztikai keresletre reagálva valamivel több, mint 3 ezer szálloda és panzió, illetve 35 ezer magán- és egyéb szálláshely várja az utazókat országszerte. Fontos hozzátenni azonban, hogy a szálláshelyek kapacitására korábban jellemző magas növekedési ütem megtorpanni látszik. A magánszálláshelyek kapacitása idén nyáron 2,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, miközben a kereskedelmi szálláshelyek férőhelykínálata némileg csökkent.

A turisztikai térségek közül a külföldiek körében továbbra is a főváros és környéke a legnépszerűbb, amiben szerepet játszhatnak olyan fővárosi „smart” fejlesztések is, mint például a Liget Budapest Projekt. Ez számos neves turisztikai díjat nyert el, és többek között a digitális múzeumi élmények (pl. VR, AR tárlatvezetések) széles körű használatával növelte Nemzeti Galéria és Néprajzi Múzeum látogatóinak számát. De nem csak a fővárosban jellemző a „smart” turizmus térnyerése, több turisztikai régióban is sikeresen valósultak meg digitális technológiára épülő kezdeményezések. Több vidéki település – mint például Pécs (Zsolnay Negyed), Tokaj (a város és a borvidék egyaránt), Sopron vagy Hollókő – QR-kódos ismertetőkkel, interaktív kiállításokkal, illetve bárki számára elérhető telefonos applikációkkal igyekszik interaktívabbá és ezáltal személyesebbé tenni a turisztikai élményt. A nyári hónapokban kifejezetten népszerű balatoni régió nagyobb városai pedig valós időben elérhető információkkal (pl. vízhőmérséklet, zsúfoltság) és online jegyvásárlási lehetőséggel teszik kényelmesebbé a strandolást.

A „smart” turizmus tehát az új digitális korszak velejárója. A szektor okos fejlesztéseinek hazai és határokon átívelő támogatása jó lehetőséget ad mind a turisztikai kínálat, mind pedig a kereslet fenntartható növekedésére. 

A Központi Statisztikai Hivatal innovatív adatgyűjtési és feldolgozási módszereket használ, hogy minél időszerűbb és pontosabb adatokkal szolgálhassa ki a szektor növekvő adatigényeit, így segítve a valósidejű, tényalapú döntéshozást a turizmusban. A „smart” turizmus nemcsak egy divatos kifejezés, hanem paradigmaváltás, amely hosszú távon meghatározhatja a szektor jövőjét Magyarországon éppúgy, mint az egész világon.