Itt az első hivatalos bejelentés: erről állapodtak meg a tagországok az EU-csúcson Dániában

António Costa, az Európai Tanács elnöke szerdán az X-en közölte , hogy lezárták a vitát Ukrajna további támogatásáról. A vezetők a befagyasztott orosz vagyon felhasználásának lehetőségét is megvitatták, de a döntés októberre tolódott. A háttérben közben egyre élesebb vita zajlik arról, hogyan és mikor indulhatnak meg Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásai – és Orbán Viktor ebben a harcban meglepő helyekről kap támogatást.

Az október eleji koppenhágai EU-csúcs egyik kulcskérdése az volt, miként lehet meggyőzni Magyarországot, hogy ne vétózza meg folyamatosan Kijev EU-tagsági kérelmét. Costa – összhangban Ursula von der Leyen szándékával – egy merész javaslatot is felvetett: 

Ez gyakorlatilag kiiktatná a magyar kormányfő vétójogát Ukrajna ügyében, ám a terv gyorsan megosztotta a tagállamokat. Miközben Orbán Viktor a leghangosabb ellenzője az ukrán tagságnak, több más ország sem lelkesedik a szabálymódosításért.

Diplomáciai források szerint Franciaország, Hollandia és Görögország is szkeptikus Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban. Ezek az országok attól tartanak, hogy ha egyszer engednek a szabályváltoztatásban, a jövőben elveszíthetik saját lehetőségüket arra, hogy blokkolják az általuk problémásnak tartott bővítéseket.

Ahogy egy uniós tisztviselő fogalmazott a Politiconak: 

Ez a helyzet Orbán Viktor számára kedvező lehetőségeket teremt. A görögök számára a török tagság kérdése vörös posztó, a bolgárok Észak-Macedónia ügyében állnák útját a bővítésnek, a horvátok pedig Szerbia csatlakozását fékeznék. A magyar miniszterelnök tehát több területen is szövetségesekre találhat, még ha ezek az országok nyilvánosan nem is állnak mellé.

A befagyasztott orosz vagyon és Ukrajna támogatása

A koppenhágai csúcson Costa javaslatával együtt egy másik, szintén vitatott ötlet is napirendre került: a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna támogatására történő felhasználása. Az Európai Tanács elnöke X-posztjában azt írta:

Costa hozzátette: az Európai Unió 2022. február 24. óta „nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is kiáll Ukrajna mellett”, és addig folytatja a támogatást, „amíg igazságos és tartós béke nem születik”.

A csúcstalálkozón nemcsak Ukrajna és az orosz vagyon kérdése került elő, hanem a közös európai védelem jövője is. Egy uniós tisztviselő elmondta: a tagállami vezetők széles körben támogatták az Európai Bizottság javaslatait, ugyanakkor világossá tették, hogy a döntéshozatalban nagyobb beleszólást akarnak. Ezért a jövőben gyakrabban ülésezik majd a 27 tagállam védelmi minisztere az EU külpolitikai főképviselőjével, Kaja Kallasszal.

A vita lényege, hogy az uniós országok nem szeretnék átengedni Brüsszelnek a teljes irányítást a közös védelempolitika terén, és biztosítani akarják, hogy a stratégiai döntések nem születhetnek meg a nemzeti érdekek figyelmen kívül hagyásával.

Az EU vezetői októberben folytatják a vitát arról,

• hogyan kezeljék Ukrajna csatlakozási kérelmét, 
• miként osszák fel a befagyasztott orosz vagyon felhasználását, 
• és hogyan alakítsák a közös európai védelem „kormányzását”.

Orbán Viktor továbbra is élesen ellenzi Ukrajna uniós tagságát, de most úgy tűnik, a gazdasági és geopolitikai érdekeik miatt több ország is hajlik arra, hogy ne adja fel a vétójogát – ezzel pedig a magyar miniszterelnök váratlan szövetségesekre találhat a brüsszeli vitában.