Nem attól lesz zöld egy termék, hogy rá van írva

Június végéig tartó fogyasztóvédelmi ellenőrzés indult tegnap a natúr- és biokozmetikai termékek körében. A kormányhivatalok és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT-laborja első körben természetesként, bőrbarátként, zöldként hirdetett arckrémeket vizsgál. A szakemberek a bevásárlóközpontoktól a szaküzleteken át a webshopokig főként azt mérik fel, hogy a termékekről, tulajdonságaikról, összetevőikről, egészségre gyakorolt hatásaikról szóló tájékoztatások megfelelnek-e a valóságnak.

A gyártók és a forgalmazók a vásárlói igényekhez alkalmazkodva egyre többféle „zöld” és „természetes” kozmetikai terméket árusítanak natúr, bio, eco-öko, esetleg vegán megnevezéssel. Az efféle állítások csak az árucikkek önkéntes minősítését követően, a megfelelő tanúsítvány birtokában tüntethetők fel a csomagoláson, a címkén vagy a leírásban. A natúrtermékek szintetikus kémiai anyagoktól mentesek, kizárólag természetes, növényi eredetű alapanyagokból (gyógynövény-, zöldség-, gyümölcskivonatokból) készülnek. A biokozmetikumok olyan natúrkozmetikumok, amelyek összetevői biogazdálkodásból származnak, így még magasabb minőséget képviselnek, mivel az alapanyaguk termesztésénél sem lehet vegyszereket használni.

Az ellenőrzés során a gyártótól, tanúsítótól bekérik a minősítő tanúsítványt vagy egyéb igazoló dokumentumot, áttekintik a tanúsítók honlapján közzétett tájékoztatásokat. Ha a vállalkozás nem tudja igazolni állítása valóságtartalmát, a fogyasztók megtévesztése miatt hatósági eljárás indul vele szemben. Az eljárás keretében egy-egy teljes termékcsalád vizsgálata is megtörténhet, az arckrémek után a test- és hajápoló készítményeket, kézkrémeket is ellenőrizhetik.

„Az ITM áprilistól októberig tartó nagy vizsgálatában termékköröktől függetlenül is ellenőrizteti a zöldállításokat” – mondta Keszthelyi Nikoletta, a szaktárca fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette: a bio- vagy organikus, újrahasznosított, csomagolásmentes árucikkeknél azt nézik, hogy a környezetbarát jellegükre, fenntartható előállításukra vonatkozó tájékoztatások hitelt érdemlően igazolhatók-e. Keszthelyi Nikoletta hangsúlyozta: ha egy gyártó, forgalmazó jogosulatlanul használja a tanúsító szervezetek logóit, vagy más módon téveszti meg a vásárlókat, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt akár több százmillió forintra bírságolható. A kozmetikumok ellenőrzési tapasztalatait júliusban, az általános vizsgálat eredményeit októberben tervezi összegezni az ITM.

A NielsenIQ összeállításából kiderült, hogy a járványügyi védekezés hatására a dekorkozmetikumok terén is nagyban változott a fogyasztói magatartás, a rendezvények és társas összejövetelek hiánya miatt a kategóriában kevesebbet vásároltak az utóbbi időszakban. Ezt a piackutató kiskereskedelmi indexe is alátámasztja: tavaly február és idén január között 11 milliárd forint értékben vásároltak a fogyasztók dekorkozmetikai termékeket, ez éves alapon 17 százalékos visszaesés. Az értékbeli csökkenés értelemszerűen párban járt a volumen mérséklődésével: a vizsgált árucikkek forgalma mennyiségében is apadt 18 százalékkal.

Az értékben mért forgalom több mint négyötödét továbbra is a gyártói márkás termékek teszik ki. Még mindig meglehetősen koncentrált a dekorkozmetikumok piaca, a forintban mért forgalom 97 százalékát a drogériák bonyolítják le, ráadásul a vizsgált időszakban 1 százalékponttal még erősítették is a pozíciójukat. Értékben a kereslet több mint egyötödét teszi ki az alapozó, ez a legtöbb eladást generáló szegmens a kategóriában. Ezt a szempillaspirál, a körömlakk, majd a szemceruza követi a NielsenIQ adatai szerint.

A tisztességtelen gyakorlat

100

milliós nagyságrendben bírságolható