BUX 51,268.65
+1.07%
BUMIX 4,277.37
-0.33%
+1.88%
OTP 17,580
+1.71%
KPACK 9,000
-1.64%
0.00%
0.00%
+0.26%
+1.68%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,350
-1.10%
0.00%
0.00%
+0.59%
-2.69%
-1.32%
+0.47%
-3.64%
+0.77%
OTT1 149.2
0.00%
-0.83%
MOL 2,456
+0.90%
+6.54%
ALTEO 1,760
+2.92%
-2.44%
0.00%
EHEP 1,740
-1.42%
0.00%
-1.11%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.27%
-0.59%
-3.88%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
+2.50%
-0.44%
+3.05%
+5.65%
-1.54%
NUTEX 16.18
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Tízéves bírósági ügyet nyert meg a Tisza

A magyar cipőmárka százmilliós kártérítést úszott meg.

Egy szokatlanul hosszú védjegytörlési eljárás végét jelenti a Kúria nemrég meghozott döntése, ami a Tisza ruházati márka egyik védjegyét érintette. Az ügy több mint 10 évig húzódott, és precedens értékű döntés született.

Noha a 2000-es évek elején mindenben megegyezett a Tisza cipőmárkát megmentő és újra felfuttató vállalkozó, Vidák László a korábbi védjegytulajdonossal, a martfűi cipőgyár új tulajdonosi körével később mégis pereskedés kezdődött,

és komoly kártérítés forgott kockán az ügyben.

A Forbes.hu cikke az üggyel kapcsolatban kiemeli, hogy az eljárás 10 évig húzódott el, most azonban a Kúria döntésével végleg lezárult: Vidáéknak adtak igazat, precedens értékű döntés született.

A bonyolult védjegyvita megértéséhez érdemes tudni az előzményeket. A Tiszát, mint menő, úgynevezett old school stílusú, azaz régivonalas városi cipőmárkát Vidák László vállalkozó élesztette újra az ezredforduló után, amikor Martfűn már nem sokan bíztak a patinás gyár történelméhez fogható sikerekben.

A Tisza-gyár több védjegyoltalommal is rendelkezett, ezek közül három olyan említendő, ami a peres ügy miatt lényeges. Az egyik a „fekete Tisza„ logó, a másik a függőleges vonalakkal szabdalt „T” betűs logó – mindkettőre lejárt az oltalom 2000-re. Vidák a megszűnt és bárki számára hozzáférhető két védjegyet 2002-ben saját nevére új védjegyként bejelentette. A „T„ logóra vonatkozó védjegyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) rendben lajstromozta is.

Fotó: Tisza Cipő Facebook-oldal

A „fekete Tisza” esetében ugyanakkor még nem járt le a kétéves türelmi idő, ami a régi tulajdonost megillette. Vidák dönthetett volna úgy, hogy kivár és újra beadja a kérelmet – ez esetben vélhetően probléma nélkül megtörtént volna a lajstromba vétel. De nem így döntött, helyette a tulajdonjogot átadta a Tisza Cipőgyártó Kft.-nek, mert a martfűiekkel kifejezetten jó viszonyban volt. A martfűi cipőgyártó kft. a „fekete Tisza„ védjegy használatára licencia szerződést kötött Vidákkal annak kizárólagos használati jogára (10 éven át külön fizetési kötelezettség nélkül).

Vidák később frissíteni akart az arculaton, ezért 2004-ben egy újabb logót védetett le:

egy kék szinű, cipő profil nélküli ábrás védjegyet jelentett be a saját nevére. Az ún. „kék Tisza” védjegy tényleges jogosultja és használója így kezdettől a Vidák-féle Clash Kft. volt. Fontos, hogy ekkorra már Vidákék – a minőségi gondok miatt – nem Martfűn gyártattak.

A 2007-es privatizáció után új tulajdonosok vették át a martfűi részvénytársaságot, akik végül a cipőgyártó leányvállalatukat nem tudták megmenteni. Ám megmaradt számukra egy értékes márka, amiből az új tulajdonosok egy forintot sem láttak a korábban kötött szerződések miatt. A Tisza nevet ma is használó gyár új tulajdonosai úgy döntöttek, védjegytörlést kérnek az SZTNH-tól a „kék Tisza„ kapcsán, sőt később egy védjegybitorlási eljárást is elindítottak. A hivatal pedig helyt adott a törlési kérelemnek, ezért Vidákék perre mentek.

Mint írták, komoly téttel bírt az ügy, hiszen az SZTNH döntése értelmében a Vidák-féle cégek nem használhatták volna tovább a korábban megszerzett Tisza-védjegyeket, ezenfelül a per kezdetét megelőző 5 évből minden eladás után kellett volna kártérítést fizetniük az új tulajdonosoknak kamatos kamattal.

A lap számításai szerint bőven 100 millió forint feletti összegről lett volna szó.

Az SZTNH annak alapján hozta meg döntését, hogy a védjegy rosszhiszeműen került bejegyezésre – a törléshez egyetlen indok elfogadása is elegendő. A 2017 márciusában hozott döntést a fellebbezés után ősszel azonban a Fővárosi Törvényszék megváltoztatta, megállapítva, hogy rosszhiszeműség nem állt fenn. Ezt aztán másodfokon is megerősítették, és ezt hagyta végül jóvá nemrég a Kúria is.

Kapcsolódó cikkek