FTC: nyolcmilliárdot hozott a konyhára a nagy menetelés

A folyosói pletyka a múlt hét végén valósággá vált: egy nappal azután, hogy Szerhij Rebrov távozott, a Ferencvárosnál bejelentették, hogy Peter Stöger veszi át vezetőedzőként a labdarúgócsapat irányítását. A klub közleménye szerint az osztrák szakember megbízatása szombaton életbe is lépett. Állítása szerint Stöger döntésére jókora hatással voltak a 32-szeres bajnok zöld-fehérek hagyományai. A IX. kerületiek új trénere elmondta, hogy több országból volt ajánlata, és kifejezetten szeret „nagy, tradicionális egyesületeknél dolgozni, ahol van egyfajta különleges miliő és jelentős szurkolói bázis”.

Mint ismert, elődjének még egy évig élt volna a szerződése, de, amint Kubatov Gábor klubelnök néhány hete az Origónak adott interjúban nyilvánosságra hozta, Rebrov már február 10-én felmondott.

Az ukrán szakember 2018 augusztusa és 2021 májusa között 161 alkalommal ült a Ferencváros kispadján, a sorozatban elért három bajnoki cím mellett 2019-ben az Európa-liga, tavaly ősszel pedig a Bajnokok Ligája csoportkörében szerepelt a népligetiekkel.

Azaz fel van adva a lecke Herr Stögernek, ennél nagyobb sikereket ugyanis nehéz elképzelni a hazai és a nemzetközi porondon.

Valóban nagy feladat vár rám, én is láttam, ahogyan az együttessel a BL-ben szerepeltek. De úgy gondolom, hogy nagyon sikeres úton van a csapat, megvan a kellő önbizalma, ezért minden adott, hogy együtt is megfeleljünk a kihívásoknak

– jelentette ki a Fradi.hu-nak az új edző. Az 55 esztendős Peter Stöger játékosként hatvanötször szerepelt az osztrák válogatottban, tizenöt éves profi pályafutása során megfordult az Austria Wien, a Tirol Innsbruck és a Rapid Wien együttesében is, a két bécsi csapattal összesen négy bajnokságot nyert és öt osztrák Szuperkupa-győzelmet aratott. Az Austria Wiennel háromszor lett Osztrák Kupa-győztes, a Rapiddal szerepelt a Kupagyőztesek Euró­pa Kupájának döntőjében.

Edzőként 2005-ben kezdett el tevékenykedni, az Austria Wiennel rögtön Osztrák Kupát, majd második időszakában 2013-ban bajnokságot nyert. Utána Németországban dolgozott, ahol az 1. FC Köln gárdáját másodosztályú bajnokként segítette feljutáshoz, később pedig a hullámvölgyben lévő Borussia Dortmund élére került, amellyel negyedikként zárt, és Bajnokok Ligája-részvételt érő helyre vezényelte a csapatot. Érdekesség, hogy az FTC-t a Rebrov-éra előtt, 2013 és 2018 között irányító Thomas Doll is ült a BVB kispadján, ő a 2007–2008-as szezonban vezette a sárga-feketéket. Stögerre visszatérve:

a Ferencváros új edzője tavaly nyáron ismét az Austria Wien kispadját foglalta el, az alapszakaszt a nyolcadik helyen zárta a gárda, amely így az alsóházi rájátszásba került be csupán, de ott kiharcolta a nemzetközi kuparészvételt.

Az már a Rebrov–Stöger-csere előtt is nyilvánvaló volt, hogy jelentős változások lesznek az Üllői úton, miután nem hosszabbították meg a csapatkapitány Lovrencsics Gergő szerződését. Ráadásul a kapitány mellett számos meghatározó játékosnak számító légiós is távozott, köztük a brazil Isael Barbosa, a német Marcel Heister és a szlovák Michal Skvarka. Várhatóan lesz még egy-két új érkező, de Szerhij Rebrov irányítása alatt a klub áttért arra, hogy ne a nyári, hanem a téli átigazolási időszakban legyen aktívabb. Ennek magától értetődő oka van: mire kezdődik az új idény és vele az euró­pai kupák kvalifikációs sorozata, van idejük a frissen szerződtetett labdarúgóknak beilleszkedni, felvenni a ritmust. Januárban érkezett a Népligetbe a belga-marokkói Samy Mmaee a Sint-Truidenből, az amerikai Henry Wingo a Molde FK-ból, a georgiai Giorgi Haraisvili az IFK Göteborgtól, továbbá két hazai tehetség, Gera Dániel és Katona Máté az MTK-ból.

A Bajnokok Ligája-szereplés után pénzügyileg is emelte a tétet a Ferencváros, amit az FTC Labdarúgó Zrt. éves beszámolója is igazol. Bár a labdarúgóklubot működtető sportvállalkozás árbevétele az előző évi 3,78 milliárd forintról 3,64 milliárdra csökkent, mégis impozáns a mérleg, hiszen az egyéb bevételi soron – összefüggésben a Bajnokok Ligája-szerepléssel – 10,2 milliárd forint jelent meg a 2019-es 5,49 milliárd után, amikor „csak” a második számú sorozatban, az Euró­pa-ligában volt főtáblás az FTC. Kiadási oldalon továbbra is a bérek vannak túlsúlyban, miután a személyi jellegű ráfordítások az előző évi 5,01 milliárd forintról 8,4 milliárdra ugrottak.

Az utóbbi években látványosan kilógtak a magyar bajnokságból a zöld-fehérek, a pénzügyi értelemben vett dominanciájuk pedig tovább szilárdult. A Ferencváros becsült éves költségvetése már a 12,2 milliárd forintot is eléri, miközben a nagy rivális Mol Fehérvár ennek alig több, mint a feléből, 6,3 milliárdból gazdálkodhat.

Tegyük hozzá, ezt a különbséget az FTC a saját tudatos szakmai, gazdasági építkezésének köszönheti, hiszen négy-öt éve még csaknem azonos háttérrel rendelkezett a két klub, sőt, a mérleg nyelve akkor még inkább a piros-kékek felé billent. Költségvetési szempontból a képzeletbeli dobogó harmadik foka a 3,9 milliárdos éves büdzsével rendelkező Puskás Akadémiát illeti. A pályán azonban fordított volt a sorrend: a Ferencváros mögött a felcsútiak futottak be a második helyre, míg a Fehérvárnak be kellett érnie a bronzéremmel.

Az FTC Labdarúgó Zrt. 3,64 milliárd forintos árbevételéből 1,43 milliárd származott a többségi tulajdonos Ferencvárosi Torna Clubtól. A többségi tulajdon egyébként 99,99 százalékot tesz ki, a fennmaradó 0,01 százalék a Fotex Holdingé. Az éves beszámolóban a forgalom részletezéséből kiderült, hogy 2,14 milliárd forintot a szponzorok és a reklámok hoztak a konyhára, míg a kereskedelmi bevételek 1,43 milliárd forinttal növelték a kasszát. A 10,2 milliárd forintos egyéb bevételen belül 8,15 milliárd az az összeg, amit a labdarúgócsapat szereplése utáni vagyoni értékű jogok testesítenek meg.