Évi 6 milliárdról 8,5 milliárd köbméterre nőhet 2021. október 1-jére a Szerbia felől Magyarországra szállítható gáz mennyisége. Az ehhez szükséges rendszer-optimalizálást az FGSZ Földgázszállító fogja elvégezni, miután erre vonatkozó tervét – tegnap esti közzététele szerint – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jóváhagyta. A kapacitásnövelés a társaság tízéves gördülő, azaz rendszeresen frissítendő és az energiahivatal által jóváhagyandó hálózatfejlesztési tervének egyik eleme.
Eredeti változatában azonban le kellett volna fektetni egy 50 kilométeres vezetéket Kiskundorozsma és Városföld között, mintegy 50 milliárd forintból.
Ezt a költséget a rendszerhasználati díjon keresztül végső soron a földgáz felhasználói fizetnék meg az FGSZ-nek a beruházás mintegy két évtizedes megtérülése során. Ezért a MEKH azt a feltételt szabta a társaságnak, hogy újabb ráfordítások nélkül, a földgázrendszer meglévő elemeinek használatával tegye lehetővé évi 8,5 milliárd köbméter gáz behozatalát. A most megjelent határozat szerint az FGSZ eleget tett ennek az elvárásnak, új vezeték építése helyett optimalizálja a saját és a számára hozzáférhető eszközök használatát, és megspórol 50 milliárdot. (A Világgazdaság piaci forrásból úgy tudja, hogy a 8,5 milliárd köbméter biztosítása érdekében igénybe venne egy másik hazai gázvezetéket, továbbá a Románia felőli betáplálást, és támaszkodna a szőregi gáztárolóra is.)
A hazai lakosság ellátására, a hamarosan megszülető hosszú távú magyar–orosz gázszállítási szerződésben előrejelzett mennyiség fogadására tulajdonképpen éppen elég lenne az az évi 6 milliárd köbméteres kapacitás is, amely létrejött a szerbiai és a magyarországi vezetékszakasz néhány nappal ezelőtt bejelentett összehegesztésével.
Csakhogy Magyarországnak tekintettel kell lennie a geopolitikai helyzetre is, nevezetesen arra, hogy a megromlott orosz–ukrán kapcsolat miatt esetleg teljesen leáll az Ukrajna felőli gázbehozatal, márpedig az érintett keleti csövek együttes kapacitása évi 20 milliárd köbméter. Az is a Szerbia felőli nagyobb behozatal mellett szól, hogy ebből az irányból új tranzitlehetőségek nyílhatnak a hazai piaci szereplőknek. Emellett több évtizedes szándék a beszerzési források és irányok diverzifikálása, ami a magyar–osztrák HAG vezeték megépítésével indult, a szerbiai pedig már a hatodik azoknak az összeköttetéseknek a sorában, amelyek révén nő Magyarország földgázellátásának biztonsága. E hatodik interkonnektorral Magyarországon nagyjából le is zárulnak a nagy gázinfrastruktúra-beruházások, hasonló a helyzet egyébként Európában is. Egyelőre azonban a növekvő energiaigény kielégítése miatt több földgázra van szükség, és a megszaladt naperőmű-kapacitások miatt a villamosenergia-rendszer egyensúlyban tartása is megköveteli új gázüzemű erőművek építését.
Jön az igényfelmérés
A MEKH előírta, hogy az FGSZ egy úgynevezett Open Season eljárással szeptember 6-án mérje fel a szerb–magyar interkonnektor megnövelt kapacitására jelentkező kereskedői igényeket. A kapacitás a rendelet szerint csak egy évre köthető le, vélhetőleg azért, hogy egy domináns piaci szereplő – például a Gazprom – ne sajátíthassa ki évekre előre a vezeték használatának lehetőségét. A szabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy az aukciónak akár egyetlen résztvevője is megszerezhesse a kapacitások 90 százalékát. A maradék 10 százalékot csak azért nem, mert azt biztonsági megfontolásból rövid távra megtartja a rendszerirányító.
