A 2013-ban létrehozott egységes Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Autoritatea de Supraveghere Financiară – ASF) a tőkepiacot, a biztosítási piacot és a magán-nyugdíjpénztárakat egyaránt ellenőrzi. Az intézménynek rendkívül viharos volt az elmúlt öt esztendeje, hiszen a már 2014-ben felügyelet alá vont akkori legnagyobb piaci szereplő – a magyarországi telephelyén is mintegy 200 ezer ügyfelet szerzett – Astra két évvel később csődbe ment. A második legnagyobb társaság, a Carpatica hasonló sorsra jutott egy esztendővel azután. Azóta egy harmadik biztosító – igaz, kisebb méretű –, a CertAsig is tönkrement.

A rendkívül koncentrált és emiatt sérülékeny biztosítási piacon így szabad tere nyílt az elmúlt években a City Insurance-nek, hogy gyorsan növelje ügyfeleinek a számát.

Kötvények dömpingáron

Az utóbbi cég látványos felívelésének a titka ugyanaz volt, mint amelynek köszönhetően annak idején az Astra is piacvezetővé vált:

olcsó biztosítással édesgették magukhoz a klienseket.

Az alulárazott kötvényekre alapozó üzleti modell azonban újfent fenntarthatatlannak bizonyult. A pénzügyi felügyelet szemmel láthatóan semmit sem tanult az Astra és a Carpatica csődjéből, hiszen a City Insurance is főleg a gépjármű-felelősségbiztosítások szegmensére hajtott rá, s 45 százalék körüli részesedésre tett szert. A Figyelő cikke szerint nem csoda, hiszen például egy személygépkocsi esetében 500 lejbe (36 ezer forintba) került egy évre a kötvény, egy 16 tonnás teherjárműnél 5900 lejbe (425 ezer forint), míg a komolyabb társaságoknál (például az Allianz-Țiriacnál vagy az Omniasignál) legalább kétszer annyiba. A teljes biztosítási piacon a City Insurance-nek csaknem 20 százalékos részesedése volt, annyi, mint annak idején az Astrának és a Carpaticának együttvéve.

A megmentő visszalépett

A lufi júliusban pukkadt ki, amikor a pénzügyi felügyelet állami ellenőrzés alá vonta a biztosítót. A City Insurance-t 2013-ban, egy romániai olasz társaságtól vásárolta meg a Vivendi International SRL, amelynek Dan Odobescu üzletember a tulajdonosa. Ő Adrian Năstase volt román miniszterelnök sógora. (Odobescut a Carpatica csődjét megelőző korrupciós ügyben is vád alá helyezték, ám 2017-ben a kúria felmentette – a szerk.)

A Vivendi az év első felében eladta a többségi részvénycsomagot a görög ortodox egyházi pénzeket kezelő holland I³CP Holding BV befektetési alapnak, és tőle várta, hogy kifizeti a felügyelet által kért 150 millió eurót tőkeemelés címen, s ezzel bevásárolja magát a vállalkozásba főrészvényesként. A hollandoknak augusztus végéig kellett volna fizetniük, de nem tették meg, így a pénzügyi felügyelet bevonta a City Insurance működési engedélyét. Emellett fizetésképtelenné nyilvánította, s kezdeményezte azt az eljárást, amelynek a végén az illetékes ítélkező fórum várhatóan kimondja a csőd tényét, hiszen a vállalat rögtön kifizetendő, tehát bíróság által megítélt kötelezettségeinek az összege háromszor-négyszer meghaladta a rendelkezésére álló pénzt.

Addig is a kártalanításokat átveszi az országban tevékenykedő két tucat biztosítótársaság garanciaalapja (Fondul de Garantare a Asiguraților – FGA).

Hivatalosan tehát még nem mondták ki a csődöt, de a román döntéshozók már nyíltan tényként kezelik ezt.

ÁRVÍZKÁR 2013-BAN A KELET-ROMÁNIAI SLOBOZIA CONACHI TELEPÜLÉSEN. Fotó: DANIEL MIHAILESCU / Europress/AFP

Sürgősségi rendeletek

A kormány szépségtapaszként az ügyfelek (károsultak, szervizek) megnyugtatása érdekében elfogadott egy sürgősségi rendeletet, amely kimondja, hogy 450 ezerről 500 ezer lejre (36 millió forintra) emelik a garanciaalap által egy káreseményre kifizethető kártérítés felső értékét. A kabinet emellett lehetővé tette azt is, hogy az FGA a múlt hét péntektől számított 60 napon belül megkezdhesse a kárigények kifizetését, hiszen az eddig hatályban lévő törvényes keret szerint ezt csak a csőd bíróság általi megállapítása után tehette volna meg. Ez a jogi eljárás azonban elhúzódhat, ezért látta jobbnak a kormány, hogy az ügyfelek megnyugtatására siessen a rendelettel.

Az újabb piaci szereplő kihullása nyomán újabb jelentős átalakulások várhatók, főleg a kgfb-piacon.

A City Insurance 45 százalékos részesedése előreláthatólag eloszlik a többi társaság között. Ez azt jelenti, hogy valamennyi biztosítónak az ügyfélszáma várhatóan megduplázódik. A kliensek nemsokára legalább 20 százalékkal többet fizetnek a kötelező biztosításért, ami érzékenyen érinti majd a máris 5,3 százalékos inflációval küszködő lakosságot. A járműtulajdonosok számára az is kellemetlen, hogy egyes szervizek elutasítják a City Insurance ügyfelei által okozott károk kijavítását, mert nem bíznak abban, hogy a költségeiket belátható időn belül kiegyenlítik. Éppen ezért a garanciaalap területi irodákat is nyit majd, hogy könnyebb legyen az ügyintézés. Ettől azt remélik, hogy javul a kártalanítási folyamat, a szervizek hamarabb hozzájutnak a pénzükhöz.

Svájci hamisítvány

Az ügyben megszólalt Mișu Negrițoiu bankár, aki 2017-ig a parlamenti ellenőrzés alatt lévő állami felügyeletet vezette.

Azzal vádolta meg az állami intézményt, hogy négy évig falazott a biztosítónak, amelynek a hitelképességével kapcsolatban már 2016-ban kételyek merültek fel.

Ezért 2017-ben állami felügyelet alá került, majd az ASF feloldotta az intézkedést, miután a cég garanciaként svájci bankszámlákat mutatott fel. Csakhogy alaposabb elemzés után az idén kiderült: a svájci közjegyző által hitelesített bankszámlabizonylat egy olyan pénzintézettől származik, amellyel állítólag nem is volt kapcsolatuk. Az állami felügyelet tagjai havonta 6–11 ezer eurót keresnek, de például egy vezető 187-szer többet a 717 euró értékű román nettó átlagbérnél. Ilyen körülmények között egyre hangosabbak azok, akik megkérdőjelezik a pénzügyi felügyelet kompetenciáját, amely immár öt esztendeje asszisztál a piacvezető biztosítók csődjéhez, és nem talál hatékony eszközöket a megelőzésükre.

Megjelent az ügyészség

Florin Cîțu miniszterelnök több vizsgálat lefolytatását kérte. Egyebek mellett az adóhatóságtól kért jelentést, hogy mit tettek a legnagyobb biztosító krachjának a megelőzése érdekében. A kormányfő azt mondta, nehezen tudja elhinni, hogy a különböző ellenőrzéseket végző intézmények, emberek éveken át nem vettek észre semmi rendellenességet a társaság pénzügyeiben. Egyébként a pénzügyi felügyelet néhányszor megbírságolta a biztosítót késedelmes fizetés miatt, de az peres eljárásban rendszerint húzta az időt, s elérte a bírság csökkentését vagy törlését. Az elmúlt napokban az ügyészség vizsgálatot indított a City Insurance vezetői, valamint a pénzügyi felügyelet jó néhány korábbi munkatársa ellen. Cîțu parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezi az ASF átvilágítására.

Ugyanakkor Cîțu azt is kijelentette: meg kell szokni, hogy piacgazdaságban csődbe mehetnek vállalkozások.

A cikk a Figyelő hetilap szeptember 30-iki számában került publikálásra.