Beindult a Covid utáni söprögetés a cégvilágban is, 4300 induló kényszertörlést jegyeztek egy hónap alatt
– írja az Opten közleményében.
A kényszertörlési eljárások újraindulásával rekordmagasságokba kerültek a megszüntetésre irányuló eljárások októberben Magyarországon.
Az elmúlt 8-10 évben sűrűn rángatták a hazai cégszámot a különböző jogszabályi változások és gazdasági kilengések. Tíz évvel ezelőtt még meredeken növekedő cégszámról számolhattunk be, de 5-6 éves távlatra visszanézve már inkább a csökkenés volt a jellemző a cégjogi szigor miatt. A koronavírus első hulláma óta azonban újra növekedési pályára állt a hazai cégszám a kényszertörlési eljárások szüneteltetésének következtében, de az elmúlt másfél év trendje újfent megtörni látszik 2021 őszén.
A kényszertörlési eljárás – nagyon leegyszerűsítve – a részben passzív, adminisztratív kötelezettségeiket sem teljesítő cégek törlésére irányuló eljárás, ami azonban átfordulhat felszámolássá is, ugyanakkor alapvetően a cégbázis tisztítását szolgálja. Ez a tisztogatás szünetelt az elmúlt bő egy évben, de az eljárások újraindulásával a takarítás egy ideiglenes, de
komoly nagyságrendű cégtörlési hullámot generálhat.
A mostani trendfordulót tehát alapvetően a kényszertörlési eljárások fokozatos újraindítása okozza, melynek következtében újra tömegesen indulnak ilyen megszüntetésre irányuló eljárások, melyek jelentős része tényleges cégtörléssel zárul.
Októberben már 2472 cégtörlést tett közzé a cégbíróság, ami egyéves rekordot jelent.
A cégtörlések száma ugyanakkor 4-5 éves távlatban még mindig viszonylag alacsonynak számít, de a trend további emelkedést jelez előre.
Jelen pillanatban azonban a cégalapítások száma még mindig valamivel magasabb, mint a megszűnő társas vállalkozásoké.
Októberben 2579 cégalapítást tettek közzé, ami némileg ugyan elmarad az elmúlt hónapok átlagától, de 2-3 éves távlatot nézve viszont erős értéknek számít. Az összesített hazai cégszám tehát októberben tovább növekedett a magas cégtörlési értékek ellenére, ez ugyanakkor várhatóan már nem sokáig lesz így.
Az induló megszüntetésre irányuló eljárásokat nézve ugyanis már rendkívül magas értékekkel találkozhatunk. Csak induló kényszertörlési eljárásból 4289-et tettek közzé, ami mintegy 5 éves rekordnak számít, és többszöröse a Covid előtti havi értékeknek is. Utoljára 2014 környékén volt hasonlóan magas a kényszertörlési eljárások száma, és akkor is csak néhány hónapon keresztül volt ilyen kiugró az érték.
Idén év végére azonban vélhetően a 2014-es kényszertörlési rekordok is meg fognak dőlni, hiszen az induló eljárások száma exponenciálisan emelkedik az elmúlt hónapokban. A kényszertörlés alá került társas vállalkozásoknak még viszonylag kis részét törölték ténylegesen, a törlési hullám még mindig csak a felfutó fázisban van. Az év utolsó hónapjaiban azonban a törlések száma már várhatóan meghaladja majd a cégalapítások számát, melynek következtében visszaáll a koronavírus előtt tapasztalt trend, az összességében is csökkenő cégszámmal. A cégtörlések száma várhatóan 2022. január–február környékén fog csúcsosodni, amikor szezonalitási okok miatt amúgy is magas lenne ez a szám, és a kényszertörlés miatt megszűnő cégek mellett tömegesen szűnnek meg végelszámolási okokból is társas vállalkozások.
A nagytakarítás nem egyformán érinti a különböző iparágakat
Arányaiban rendkívül sok a megszüntetésre irányuló eljárás az építőiparban, a kereskedelemben és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységű cégek körében.
Ez utóbbiba tartoznak többek között a kölcsönző- és közvetítőtársaságok, de megtalálhatók itt építményüzemeltetők és rendezvényszervező vállalkozások is. Ezeken a területeken egyetlen hónap leforgása alatt a cégek több mint 1 százaléka került megszüntetésre irányuló eljárás alá, ami extrém magas havi értéknek számít.
Az induló eljárások magas száma alapvetően a pandémia hatásainak tudható be, ezeket a területeket igen érzékenyen érintette a gazdasági hullámvölgy.
Az építőipar annyiban lóg ki a többi magas törlési arányú ágazat közül, hogy ott már a koronavírus előtt is jelentős volt a fluktuáció, de jelenleg egy szinten van a kereskedelemmel és az adminisztrációs szolgáltatásokkal kényszertörlési arány tekintetében. Érdekes módon a koronavírusnak egyik legjobban kitett szektorban, a vendéglátásban nincs kiemelkedő kényszertörlési eljárási arány, de azért itt is akadnak megszüntetésre irányuló eljárások szép számmal.
A megszüntetésre irányuló egyéb eljárások ugyanakkor elég vegyes képet festenek a hazai cégbázisról. A felszámolási eljárások száma még viszonylag kiegyensúlyozottnak mondható, októberben csupán 343 felszámolást tettek közzé, ami még valamivel alacsonyabb is, mint az elmúlt évek havi értékei.
Ez azt jelzi, hogy egyelőre tömeges, legalábbis a korábbinál tömegesebb fizetési probléma nincs a cégvilágban.
A végelszámolási eljárások száma ugyanakkor magasnak mondható, 1093 végelszámolási eljárás került közzétételre októberben. Az évnek ebben a részében egyáltalán nem jellemző ilyen magas végelszámolási érték, tehát az átlagnál jóval többen szüntetik meg önszántukból – de szabályosan – a vállalkozásukat.
Az elkövetkező hónapok cégtörlési hullámán túl hosszabb távú előrejelzéseket ugyanakkor igen nehéz készíteni. A koronavírus újabb hullámai, az azt követő potenciális korlátozások vagy szigorítások újabb kihívások elé állítják a vállalkozásokat. Elég csak a munkáltatók által elrendelhető kötelező oltásra gondolni, amely megmozgathatja a munkaerőpiacot, és potenciálisan újabb induló kényszervállalkozási hullámmal és még a jelenleginél is magasabb cégtörlési arányokkal is számolhatunk majd.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) októberi értéke átlagosan 11 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Zala, Baranya és Somogy megyében érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt a főváros, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye produkálta.
