Az utazásszervezéssel foglalkozó kínai óriáscég, a Didi Chuxing közölte, hogy kivezeti részvényeit a New York-i parkettről, így azokkal csak Hongkongban lehet majd kereskedni.
Leválni az USA-ról
A lépés egy hosszabb folyamat része a Figyelő szerint.
Peking szeretné leválasztani a stratégiai fontosságú kínai vállalatokat az amerikai tőkepiacról. A Didi közölte, hogy tengerentúli részvényeinek, letéti igazolásainak a tulajdonosai egy másik nemzetközileg is elismert tőzsdére bevezetett, szabadon adható-vehető papírokat kapnak. Erről természetesen a részvényeseknek is dönteniük kell majd, de nem valószínű, hogy nyíltan szembe mernének szállni Peking akaratával. Már csak azért sem, mert a legnagyobb tulajdonosok között ott van például a Tencent is.
A hírre a Didi árfolyama 15 százalékkal zuhant New Yorkban, majd valamelyest visszakorrigált. A befektetők az Egyesült Államokból való kivonulást tendenciaként értékelik, így a többi nagy kínai technológiai társaság, például az Alibaba és a Tencent árfolyama is csökkent.
Kettős szorítás
Az utazásmegosztó részvényeit ez év júniusában vezették be a New York-i börzére. Ez a 4,4 milliárd dolláros kibocsátás volt a legnagyobb kínai tőkebevonás az Alibaba 2014-es amerikai megjelenése óta. Pár nappal az IPO után azonban a pekingi hatóságok adatvédelmi és kiberbiztonsági aggályokra hivatkozva nyomozást rendeltek el a cég ellen, az applikációját visszavonatták, s átmenetileg megtiltották neki, hogy új ügyfeleket toborozzon.
Az elmúlt években kettős prés alá kerültek az amerikai tőzsdéken lévő kínai vállalatok – az ázsiai óriás és Washington hidegháborúja immár a tőkepiacokra is kiterjedt. Ennek ellenére New York kedvelt célpontja lett-maradt a távol-keleti ország társaságainak. A Didi története után azonban minden kínai cég kétszer is meggondolja majd a nyugati, tengerentúli bevezetést.
Hongkongi kétségek
Azt gondolhatnánk, hogy a különleges státusú terület jól jár ezzel a hullámmal, az adatok azonban nem ezt mutatják. A Hongkongban ebben az esztendőben végrehajtott IPO-k értéke 26 milliárd dollár volt, nagyjából 20 százalékkal kisebb, mint tavaly. Összehasonlításképp: globálisan a nyilvános részvénykibocsátásokból befolyó összeg az idén 75 százalékkal haladta meg a múlt évi szintet, egyedül New Yorkban 300 milliárd dollárnyi tranzakció valósult meg. A hongkongi tőzsdével szembeni óvatosságot az indokolja, hogy még mindig nem teljesen világosak a kínai hatóságoknak a technológiai gigászokkal kapcsolatos céljai – tehát nem magával a parkettel van a baj, hanem a szabályozási környezettel.
A cikk a Figyelő hetilap december 16-án megjelent számában került publikálásra.
