A láthatatlan munkaerő, aki nem helyettünk, hanem értünk dolgozik – erre képesek az AI-ügynökök

Pár éve még a mesterséges intelligenciáról leginkább mint kísérleti technológiáról beszéltünk, ami legfeljebb ötleteket ad vagy szöveget generál. Ma viszont az AI-ügynökök már nem csupán beszélgetnek – önállóan cselekszenek, döntéseket hoznak, feladatokat hajtanak végre. Vannak, akik online kutatást végeznek, mások e-maileket írnak, naptárakat kezelnek, sőt, egyesek már vállalati projektek koordinálására is képesek. A technológia fejlődése új korszakot nyitott: ez az MI már nem segít, hanem helyettünk dolgozik.

Mit csinál egy AI-ügynök?

Az AI-ügynök (angolul AI agent) olyan mesterséges intelligencia, mely önállóan képes célokat megvalósítani. Nem csak utasításokat hajt végre, hanem lépéseket tervez, megfigyeli a környezetét és a tapasztalataiból tanul. Egy tipikus példája, amikor valaki megkér egy digitális ügynököt, hogy „kutassa fel a legolcsóbb repülőjáratot, foglalja le, és tegyen be egy emlékeztetőt a naptáramba” – és az ügynök mindezt emberi beavatkozás nélkül végig is viszi.

Az ilyen rendszerek jellemzően három pillérre épülnek:

• Cél vagy feladat, amit a felhasználó meghatároz.
• Memória és állapotkezelés, hogy tudja, hol tart a folyamatban.
• Cselekvési képesség, azaz hozzáférés más alkalmazásokhoz, API-khoz vagy eszközökhöz.

Ez utóbbi különbözteti meg őket a hagyományos chatbotoktól. A ChatGPT például szöveges választ ad, míg egy AI-ügynök a háttérben már valódi műveleteket végezhet.

A nemzetközi technológiai versenyben szinte minden nagy szereplő dolgozik saját ügynökrendszeren. Az OpenAI nemrég indította el a ChatGPT-Agents funkciót, ahol bárki létrehozhat saját célra „képzett” ügynököt – például egy ügyfélszolgálati segítőt vagy egy tartalomgyártó asszisztenst. A Google a Gemini-platformban fejleszt hasonló autonóm komponenseket, míg a Microsoft Copilot-ügynökei már integrálva vannak az Office-rendszerekbe: 

A startup világ sem marad el: az AutoGPT, a Devin vagy a HuggingGPT kifejezetten arra épít, hogy az ügynökök több lépésen át, emberi irányítás nélkül teljesítsenek komplex feladatokat. Az AutoGPT például képes önállóan megtervezni egy marketingkampányt, legyártani hozzá a szövegeket és a grafikai briefeket, majd megosztani azokat a megfelelő csatornákon. A határ a képzelet és az etika.

Magyarország sem marad ki a fejlődésből

Itthon is több cég lát fantáziát az AI-ügynökökben. A Vector AI Agents magyar fejlesztésű rendszerei például vállalati tudásbázisokból „tanított” ügynököket kínálnak, melyek dokumentumokat olvasnak be és válaszolnak ügyfélszolgálati kérdésekre. Az AIWORKS egyedi vállalati asszisztenseket fejleszt, míg az AI Squad hangalapú ügynökei már magyar nyelven is képesek ügyfélszolgálati hívásokat kezelni. A Microsoft Copilot magyarországi bevezetése szintén megnyitotta az utat a vállalati környezetben működő intelligens ügynökök előtt, melyek 

Mindez arra utal, hogy a technológia nem jövőidő, hanem jelen – csak sok helyen még „pilot” vagy kísérleti projekt formájában működik. A leggyakoribb felhasználási területek ma:

• Ügyfélszolgálat és kommunikáció – hang- és chatügynökök, 0–24 elérhetőséggel.
• Adminisztráció és menedzsment – naptár, e-mail, projektmenedzsment.
• Kutatás és információgyűjtés – adatfeldolgozás, forráskutatás, összefoglalás.
• Marketing és értékesítés – kampányok tervezése, célcsoportelemzés.
• Fejlesztés és kódolás – a Devin nevű AI-ügynök például már képes teljes szoftverprojekteket leprogramozni.

A közös nevező, hogy ezek az ügynökök időt és pénzt spórolnak, miközben monoton vagy időrabló feladatokat vesznek át.

Mennyire lehet megbízni az AI-ügynökökben?

Bár lenyűgöző, amit tudnak, ezek az ügynökök sem tévedhetetlenek. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy gyakran önálló döntéseket hoznak olyan helyzetekben, ahol az emberi megfontolás nélkülözhetetlen. Egy AI-ügynök például elindíthat egy rosszul paraméterezett hirdetési kampányt, vagy hibás következtetést vonhat le, ha hiányos adatokból dolgozik. A megbízhatóságuk jelenleg erősen függ attól:

• mennyi és milyen minőségű adatot kapnak,
• milyen jogosultságokat engedünk meg nekik
• és mennyire átlátható a döntéshozatali folyamatuk.

Sok cég ezért úgynevezett ember a hurokban (human-in-the-loop) rendszert alkalmaz: az ügynök javasol, de a végső döntést mindig ember hagyja jóvá. A felhasználói bizalom lassan, de biztosan épül. A nemzetközi felmérések szerint az emberek több mint fele inkább segédként, mint döntéshozóként fogadja el az AI-ügynököket. A legtöbben kényelmi funkciókra használják őket, nem stratégiai feladatokra. Ugyanakkor a generációs különbségek óriásiak: 

Az AI-ügynökök legnagyobb hiányossága, hogy nincs valódi „megértésük” a világról – csak mintákat követnek. Nem tudják, mi az erkölcsi határ, mi a taktikai döntés és mi az empátia. A jövő viszont egyértelmű: az AI-ügynökök nem tűnnek el, hanem fokozatosan beépülnek a mindennapjainkba – ugyanúgy, ahogy egykor az okostelefon vagy az internet. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e, hanem hogy mennyire engedjük őket közel magunkhoz.