Az ISD Dunaferr pénteken a terveknek megfelelően újra termelésbe állítja korábban két hétre leállított két hengerművet, és a részleges leállás által érintett üzemegységekben is újraindul a termelés – közölte a VG-vel a társaság. Közlésük szerint az újraindulásra annak ellenére kerül sor, hogy továbbra is rendkívül magasak energiaárak, amelyek miatt kénytelenek voltak kényszerpihenőt elrendelni. Mint felidézték, az elmúlt másfél évben a villamos energia ára az ipari fogyasztók számára csaknem a négyszeresére, a földgázé pedig közel a tízszeresére emelkedett.

A globális energiaválság hatásai így drasztikusan érintették a hazai acélipar első számú szereplőjét, a Dunaferrt is, hiszen az acélgyártás köztudottan az egyik legenergiaigényesebb iparág.

Fotó: Soós Lajos / MTI

A folyamatos árnövekedés és az európai viszonylatban is magasnak számító hazai energiaárak a társaságnál december végén több kényszerintézkedést is szükségessé tettek, ezek egyike volt néhány üzem termelésének kéthetes visszafogása. Ám miközben állt mindkét hengermű, más egységek – mindenekelőtt a kohók és az acélmű – folyamatosan működtek. A gyár alapanyag-ellátása mindvégig zavartalan volt, és jelenleg is az. Ezzel egybeesnek a VG más forrásból származó értesülései is: az elmúlt hónapokban, még az ünnepek alatt is, a terv szerinti, havi mintegy százezer tonnányi áru érkezett a Dunaferr számára Záhonyon át.

A szenet Oroszországból, a különböző érceket és ötvözőanyagokat Oroszországból és Ukrajnából indították útnak.

A társaság 2019-et bő 54 milliárd forint veszteséggel zárta, 2020-as számokat nem közöltek, 2021-es előzetes adataik pedig – mint jelezték – még nincsenek. Az tudott viszont, hogy tavaly különösen megromlott a Dunaferr anyagi helyzete, emiatt nem jutott hitelhez, alig tudott fizetni, így öt végrehajtás is indult ellene, a béreket pedig hónapokon át két részletben utalta. A jelenleg is fennálló orosz–ukrán konfliktus miatt hónapokon keresztül nem fért hozzá az Ukrajnán át vasúton várt alapanyaghoz az orosz ellenőrzés alatt álló kelet-ukrajnai térségből, ezért azt kerülő úton, tengeren szállíttatta. Annak köszönhetően maradt a felszínen, hogy 2020 szeptembere óta bérmunka jellegű konstrukcióban dolgozott együtt a kazah hátterű ausztriai Safin GmbH-val, ám mivel 2021 tavaszán így is csak mintegy 30 százalékos kihasználtsággal termelt, nem tudta kihasználni az akkori magas acélpiaci árakat. Szeptemberre viszont felfutott a gyártása 55 százalékra, Jevgenyij Tanhiljevics vezérigazgató-helyettes pedig sokadjára jelezte, hogy közel a szakmai befektető bevonása. 

A VG a múlt évben rendre beszámolt azokról a perekig vezető eseményekről, amelyek a Dunaferr további irányításáról szóltak. A vihart az kavarta, hogy közgyűlést kellett volna összehívni, mert 2020-ban, illetve 2021-ben lejárt a társaság felügyelőbizottsági tagjainak és vezető tisztségviselőinek megbízatása, de az érintettek nem jutottak dűlőre arról, hogy kik vehetnek részt a közgyűlésen a 99,9 százalékos tulajdonos ciprusi Steelhold Ltd. képviseletében. A most kapott válasz – és a nyilvános adatok – alapján e téren azóta sincs előrelépés: „a társaságcsoport működtetését és irányítását, ahogyan az előző években, úgy most is a menedzsment végzi”. A társaságban lévő 0,0004 százalékát a magyar állam tavaly augusztusban a Napi.hu akkori cikke szerint 2,201 millió forintért elárverezte.