„Óriási változást hozott, hogy egy globális cégcsoport részévé váltunk. A távol-keleti gazdasági kultúra teljesen más, mint a közép-európai, az összecsiszolódás ezért hosszabb, közben azonban erőforrások soha nem látott tárháza vált elérhetővé” – felelte a Figyelőnek Füle Norbert, a Gorenje Magyarország ügyvezetője arra a kérdésre, hogy milyen hatással van a magyar cégre az új felállás, nevezetesen, hogy nem pusztán a szlovén Gorenjét képviseli, hanem az is a kínai Hisense leányvállalata.

Fotó: Fűrjes Viktória

A távol-keleti brand azonban a hazai piacon egészen a közelmúltig nem csengett ismerősen, sokan jó eséllyel a labdarúgó-Eb reklámtábláit látva találkoztak először vele. „A televíziószegmens tavalyi előtérbe helyezésével azonban alig fél év alatt triplázódott a márkaismertség. Tavaly itthon is eladtunk csaknem 30 ezer Hisense tévét, ami több mint 300 százalékos növekedés, a felfutó értékesítés pedig már 3,9 százalékos piaci részesedést hozott” – mutatott rá Füle Norbert. Bár a cég továbbra is hazai pályán a legnépszerűbb, immár a teljes – 27,2 milliárd dolláros – forgalmának a 42 százaléka Kínán kívülről származik, amihez nagyban hozzájárult Európa.

A technológiai forradalom mindinkább Kínáról szól, nem pedig Amerikáról vagy Európáról, de a hazai cégvezető szerint a java még hátravan. „Kína gazdasági ereje hatalmasat nőtt az utóbbi pár évben, emiatt most felnagyítva láthatjuk azt, amit évtizedekkel ezelőtt produkált előbb Japán, majd Dél-Korea. Az erőforrásbeli különbségek révén minden feltétel, így a tudás, a tőke, a munkaerő és a stratégia adott a hosszabb távú dominanciához” – érvelt Füle Norbert. Úgy látja, a szoftveroldali amerikai előny is ledolgozható a kutatás-fejlesztési kapacitások fókuszba állításával. „Csak nálunk, a Hisense-nél kilencezer mérnök dolgozik párhuzamosan a termékek digitális megoldásain” – mutatott rá.

A műszaki cikkek drágulását az utóbbi időszakban nem lehetett nem észrevenni, a termelésnek és a logisztikának utol kell érnie magát a csiphiány és az elszállt szállítási költségek után.

„A Covid-válság begyűrűzésekor senki sem tudta, mi következik, a tulajdonosainktól mégis azt az utasítást kaptuk, hogy ne vegyünk vissza a termelésből, miközben a fogyasztás lanyhulására számítva a konkurensek igenis levették a lábukat a gázpedálról” – vont mérleget a Gorenje magyarországi vezetője. Ezzel együtt a boltbezárásokat, a disztribúció korlátozását ők is visszatérően megsínylették, az első két hónap mélyrepülése után összességében azonban markáns keresletnövekedés következett. „Miután az emberek nem tudtak utazni, étterembe járni vagy bármilyen egyéb szociális kapcsolatot létesíteni, elkezdtek az otthonukra költeni: új tévét vettek, hűtőt, mosógépet, különféle háztartási kisgépek sorát szerezték be” – sorolta Füle Norbert.

„A Hisense globális növekedési ütemével egyező, 33 százalékos bővülést ért el a hazai Gorenje, meghaladva a 24,5 milliárd forintos nettó forgalmat. Ha csak az alaptevékenységet, vagyis a háztartási gépek forgalmazását nézzük, akkor is plusz 19 százalékkal zártunk, csakhogy tavaly már második éve önálló üzletágba szerveződve értékesítettünk televíziókat is. Ennek előzménye, hogy 2019-ben hagyta jóvá az európai versenyhatóság is a felvásárlást, 2020-tól pedig nagy, átfogó változások jöttek. Reális cél, hogy az idén a magasabb bázison is 20 százalék felett nőjön a forgalom” – számolt be az ügyvezető. Bár van mintabolt is, ami a kiskereskedelmi értékesítés mellett legalább olyan fontos az oktatás és a reprezentáció miatt, 95 százalékban nagykereskedőként működnek. „Nagyon megerősödött az online láb: immár az eladások 40 százaléka a weben zajlik, kérdés, hogy a ma még 60 százalékos súlyú hagyományos bolti értékesítés meddig marad fölényben. A piac koncentrálódik, de nem mondunk le a kisebb szakkereskedésekről sem, velük szemben nálunk legfeljebb 70-30 százalékos túlsúlyban vannak a nagy elektronikai láncok. Az utóbbiak nem mennek egy bizonyos lélekszám alá, márpedig mi a kisebb településekről sem mondunk le” – fejtette ki a szakember.

Az életszínvonalbeli különbségek visszaköszönnek a kosárértékekben Füle Norbert szerint. Bár itthon is megvan már az igény a modern és energiatakarékos készülékekre, az átlagárakban majd kétszeres a különbség Nyugat-Európára vetítve.

Míg itthon egy jobb mosógépre kiadott 150 ezer forint szinte már soknak számít, addig ez az összeg Németországban legalább 300 ezernek felel meg.

Ám a hazai fejlődés az átlagéletkorban azért látszik: tízről nyolcévesre fiatalodtak a háztartási gépeink, és ez a mutató a németeknél sem megy öt-hat év alá. Az nem lehet motiváció, hogy ennél gyorsabban forogjanak a készülékek, hosszú élettartamú és megbízható géptípusok készleten tartása a cél.

A tartós fogyasztási cikkek vásárlására felerősödő igényt az olyan jövedelempótló intézkedések is táplálhatják, mint az szja-visszatérítés. A Gorenje tapasztalatai szerint azonnal 30-40 százalékkal megugrottak az eladások a február 12–13-i hétvégén, amikor sorra kapták a családok a több százezer forintos adó-visszatérítésről az SMS-eket. Ezután viszont valóban visszavetették a fogyasztást a kockázatok, főként az orosz–ukrán háború közelsége. Az infláció viszont hiába gyorsult 8 százalék fölé, sokan inkább még most megveszik az amúgy későbbre tervezett háztartási gépet, attól tartva, hogy hónapok múlva jóval drágábban juthatnak csak hozzá.

A teljes interjú a Figyelő március 24-től kapható számában olvasható!