Járvány előtti szinten a munkahelyi elvándorlás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚjra a járvány előtti szinten, 32 százalék volt az átlagos fluktuáció Magyarországon 2021-ben. Amellett, hogy mélyült, kiszélesedett és a fehérgalléros dolgozók között is nagymértékben emelkedett az elvándorlás – derül ki a HR-Evolution Kft. országos fluktuációkutatásából. Szakértői prognózis szerint idén várhatóan tovább nő a fluktuáció mértéke.
Az egy évvel korábbi adatokhoz képest 6 százalékponttal, 26 százalékról 32 százalékra nőtt az átlagos fluktuáció 2021-ben. Ez magasabb, mint a járvány előtt, 2019-ben mért szint. A korábbi évek stagnálása után nagymértékben, 11 százalékról 17 százalékra emelkedett a szellemi dolgozók fluktuációja.
A legalacsonyabb, 28 százalék a kereskedelmi szektorban volt a fluktuáció, azonban éppen ott volt a legnagyobb emelkedés az előző évi 18 százalékos szinthez képest. A legmagasabb átlagos elvándorlás a termelő cégeknél volt, 34 százalék az egy évvel korábbi 29 százalékkal szemben. A szolgáltató szektor fluktuációja 24-ről 30 százalékra emelkedett 2021-ben.
Állásajánlatokban tobzódó munkavállalók
Az emelkedő fluktuációs adatok fő oka az általános munkaerőhiány, melyet jól példáz, hogy a legnépszerűbb állásportálokon duplája az állásajánlatok száma, mint 2020 márciusában. A kétszer annyi állásajánlat ellenére az aktív álláskeresők száma nem növekedett.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy bérspirál alakult ki. A munkaerőhiányt sok munkáltató egyre emelkedő bérekkel igyekezett orvosolni, amivel egyre nehezebb lépést tartani. A sokasodó lehetőségek csökkentik a munkavállalók kockázatát, míg a magasabb bér és a jobb munkakörülmények reménye csábítóan hat, ami könnyen beindíthatja az elvándorlást azokon a munkahelyeken, ahol nem érzik jól magukat a dolgozók.
A home office hiánya felmondási ok
A szellemi dolgozók között soha nem tapasztalt mértékű fluktuáció főként a home office-nak köszönhető.
A leglényegesebb változás, hogy alapelvárás lett a home office.
Olyannyira, hogy konkrét felmondási ok, ha egy cég bár megtehetné, valamiért mégsem teszi lehetővé az otthonról való munkavégzést. A home office további szembetűnő hatása, a csapat megtartóereje lazult, gyengült az elköteleződés, ami az egyik legfontosabb munkaerő-megtartó tényező. Az eltávolodást, a vezetői szerep megváltozását és az ezzel járó kihívásokat nem minden vezető tudta jól kezelni, ami szintén sok esetben vezet felmondáshoz.
Egyre növekvő fluktuáció
A kutatásból kiderül, hogy a vállalatok HR-szakemberei optimisták, a fluktuáció jelentős, 10 százalékpontos csökkenésére, azaz 23 százalékos fluktuációra számítanak 2022-ben, a szakértő szerint alaptalanul.
A fluktuáció a HR-szakemberek várakozásával ellentétes, növekvő tendenciát mutat, és 2022-ben tovább emelkedik. A foglalkoztatási adatok alakulása, a növekvő bérek, a magas infláció és az emelkedő árak mind ezt támasztják alá
– jelentette ki Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője.
Az emberség, mint fontos tényező
A fluktuációkezelés-szakértő szerint nem fog tudni megküzdeni a fluktuációval az a cég, amelyik nem bánik emberségesen a munkavállalóval és nem biztosít legalább átlagos feltételeket, valamint nem tanulja meg kezelni a fiatal generációkat. Ez legalább átlagos béreket és átlagon felüli törődést, valamint paradigmaváltást jelent.
Tudomásul kell venni, hogy átalakult a munkavállalói kultúra, meg kell tanulni kezelni a fiatalabb generációkat. A korábbi tíz-húsz éves munkaviszonyok helyett a munkavállalók ma már inkább a három-öt évet töltenek el egy munkahelyen.
Ma az a trend, hogy a fiatalok több munkahelyen is kipróbálják magukat. Azonban, ha jók voltak a körülmények és jól érezte magát valaki, később visszajöhet, ami reálisabb cél
– tanácsolja Csikós-Nagy Katalin.
