Kötelező marad, és januártól emelkedik az egészségügyi járulék mértéke

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 25. § (3) bekezdése alapján 2026.január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék összege megváltozik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A járulék havi összege 12 300 forint, tört hónap esetén napi összege 410 forint lesz január 1-jétől. 2025-re 11 800 forint (napi 390 forint) a járulék összege, amit a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell megfizetni – hívja fel a figyelmet az Origo a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása alapán.

Rendezett társadalombiztosítási jogviszony járulékfizetés mellett lehet

A rendezett társadalombiztosítási jogviszony, ezen belül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése mind a magánszemély, mind az állam, mind a gazdaság érdeke, mivel ennek révén a biztosított a társadalombiztosítás keretében finanszírozott, alapvetően térítésmentes egészségügyi ellátásra jogosult. A járulékot jellemzően a munkáltató fizeti be a munkavállalói után, de más esetek is elképzelhetők. A legfontosabb az, hogy ha társadalombiztosításunk megszűnik, a járulékot – miként a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő is jelzi – ebben az esetben is meg kell fizetni:

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles:

• az a belföldi személy, aki nem biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra semmilyen jogcímen nem jogosult,
• tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet,
• a központi költségvetés a saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásban részesülő – foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet végzőnek nem minősülő személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők valamint a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)–f), h)–p) és r)–t) pontjában meghatározott személyek után.

Otthon Start program: kétéves tb-jogviszony kell hozzá

A járulékfizetés kérdése a szeptemberben elindult, az első otthon megszerzését támogató fix 3 százalékos kamatozású hitel kapcsán is figyelmet érdemel. Az Origo kitér arra, hogy az, aki – például – maga után fizeti a járulékot, és Otthon Start program keretében szeretne lakást vásárolni, nincs kizárva pusztán emiatt a körülmény miatt a fix 3 százalékos hitelre jogosultak köréből. Az Otthon Start program kapcsán a jelenleg érvényes szabályozás alapján az igénylőnek kétéves tb-jogviszonyt kell majd igazolnia, és ez a jövőben is megmarad. 

Az Otthon Start programra való jogosultság tehát nem attól függ, hogy az igénylő után milyen módon fizetik a járulékot, hanem attól, hogy tudja igazolni a kétéves társadalombiztosítási jogviszony meglétét. Mivel hitelfelvételről van szó, ezért ebben a vonatkozásban fontosabb, hogy a hitelkérelem kedvező elbírálásához a bankok felé általában rendszeres, meghatározott szintet elérő havi jövedelmet kell igazolni, melynek egyik jellemző formája a munkaviszony.

További részletek az Origo cikkében olvashatók.