Dominóeffektus Közép-Ázsiában: fogy az üzemanyag az orosz import mérséklődése miatt

Az ukrán támadások következtében visszaesett az orosz kőolaj-finomítási kapacitás, ezért Moszkva úgy döntött, hogy visszafogja üzemanyagexportját. Egyes korlátozások már nyáron hatályba léptek, és az őszi időszakban bevezetett exportmennyiségi csökkentésekkel ezek átmeneti hiányhoz vezettek a régióban, különösen azért, mert a közép-ázsiai országok között több olyan van, amely erősen függ az orosz energiától – írja összeállításában az Origo. A lap közép-ázsai országok helyzetével foglalkozó áttekintéséből kiderül, hogy Tádzsikisztán és Kirgizisztán a leginkább kiszolgáltatott az orosz olaj- és üzemanyag-szállításoknak. 

Sérülékenyebb és magabiztosabb országok: ezt teszi az orosz üzemanyag

Tádzsikisztán szinte teljes üzemanyag-szükségletét importálja – főként Oroszországból –, ezért a mostani helyzetben a leginkább sújtott országok közé tartozik. Ugyanakkor Tádzsikisztán Moszkva stratégiai partnere és közeli szövetségese, és a kétoldalú importmegállapodások keretében jut hozzá az orosz kőolajhoz és származékaihoz. Az árak viszont emelkednek az országban, valójában már nyár óta, amikor Oroszország először vezetett be energiaexport-korlátozásokat. Jelenleg egy liter üzemanyag 442 forintnak megfelelő összegbe is kerülhet az országban, ez a legmagasabb régiós ár.

Kirgizisztán a benzin és a dízel több mint 90 százalékát Oroszországból importálja, ezért a régió legsebezhetőbb országának tekinthető ebből a szempontból, annak ellenére, hogy a Moszkva vezette Eurázsiai Gazdasági Unió tagja. Ennek ellenére az országban áremelkedésekkel, ellátási gondokkal, valamint átmeneti üzemanyaghiánnyal küzdenek a nyár óta.

Több szomszédos országtól eltérően Kazahsztán nagyrészt önellátó energiaforrásokból. Az ország jelentős energiakészletekkel és a kőolaj finomításához szükséges technológiával is rendelkezik.

További részletek az Origo cikkében olvashatók.