Még nem érte utol járvány előtti önmagát a magyarországi Mercedes

A vállalat adózott eredménye nagyot nőtt, a 2020-as 39 millió eurós nyereség után 2021-ben 67,5 milliót produkált, ez azonban még messze elmarad a járvány előtti szinttől: 2019-ben több mint 95 millió eurós nyereséget könyvelhetett el. Az üzemi eredményben hasonló minta látható. Nőtt a vállalat tőkéje is, tavaly meghaladta az 580 millió eurót (2020-ban 551 millió euró volt), és a járvány előtti szinthez viszonyítva is csökkentek a hosszú lejáratú kötelezettségei, tavaly 342,7 millió euró volt.

A kecskeméti gyár egyik legnagyobb eseménye tavaly az volt, hogy ősszel elindította az első hazai, tisztán elektromos sorozatgyártásban készülő autót, az EQB-t. 

Ehhez 50 milliárd forintos beruházásra volt szükség, amelyhez 15 milliárd forint támogatást biztosított az állam. A beruházás 4400 munkahelyet szilárdított meg és több száz újat hoz létre. A magyarországi gyár szerepét jól mutatja a Daimleren belül, hogy az EQB-t Kecskemétről Kínán kívül a világ összes országába fogják exportálni. Ehhez a komplett gyár technológiáját megújították, és a karosszériaüzemben 17 ezer négyzetméteren állították fel az új gyártósorokat.

Az év elején lapunkat arról tájékoztatták, hogy a Mercedes-gyár számára egyelőre az a legfontosabb idei cél, hogy folytassa a tisztán elektromos EQB gyártásának sikeres felfuttatását, és az egyes félvezető-komponensekre továbbra is jellemző változékony ellátási helyzet ellenére ki tudja elégíteni a kecskeméti kompakt járművek iránti globális keresletet.

Az autóipar a magyar ipar gerincévé vált az elmúlt években, a teljes ipari kibocsátás 25 százalékát teszi ki, több mint 150 ezer embert foglalkoztat az ágazat, 90 százalékban exportra termel. Magyarország bekerült a húsz legtöbbet exportáló autóipari ország közé: a benzinmotorok exportjában a világon a harmadik, az elektromos akkumulátorok kivitelében az ötödik, a dízelmotorok exportjában pedig a hatodik helyen áll. Az ágazat idei teljesítményét továbbra is befolyásolja a globális félvezetőhiány és az orosz–ukrán háború miatt bekövetkezett kábelköteghiány, nemkülönben a nyersanyagok és az energia árának folyamatos és nagyarányú emelkedése.