A válsághelyzetben nyújtott támogatások megszűnésével az egész gazdaságot megrázó vállalati csődhullámra lehet számítani a „zombivállalatok” körében Németországban, az Allianz Trade hitelbiztosító szerdán közzétett fizetésképtelenségi tanulmánya szerint.
Az elemzők a fizetésképtelenné váló cégek között a nagyvállalatok erősen emelkedő számát valószínűsítik.
A vállalatok nem ringathatják magukat hamis biztonságtudatba. Ha egyszer a dolgok rosszra fordulnak, akkor az nagyot fog szólni
– mondta Milo Bogaerts, az Allianz Trade németországi vezetője.
A müncheni székhelyű biztosító leányvállalata szerint súlyos kockázatot rejt több tényező együttes hatása: a lista az ukrajnai háborútól és a kínai zárlatoktól kezdve a megszakadt ellátási láncokon és az anyaghiányon át a megnövekedett munkaerő-költségekig, elszabadult energia- és nyersanyagárakig terjed.
Az Allianz Trade közgazdászai ezért arra számítanak, hogy a fizetésképtelenné váló németországi vállalatok száma a 2022-ben még mérsékelten, 4 százalékkal mintegy 14,6 ezerre növekszik, de jövőre 10 százalékkal 16,1 ezerre emelkedik. Az esetek száma azonban 2023 végére még mindig jóval a válság előtti szint alatt marad a várakozásuk szerint.
A szakértők a fizetésképtelenségi bejelentések közelmúltbeli csökkenését a koronavírus-járvány okozta válság idején nyújtott hatalmas állami támogatásnak tulajdonítják.
A pandémia idején Németországban a csődhullám megelőzése érdekében a különböző pénzügyi támogatások mellett enyhítettek a bejelentési szabályokon.
„A fizetésképtelenség alakulása az elmúlt években az állami támogatási intézkedések miatt eltávolodott az általános gazdasági helyzettől, és mesterségesen alacsony szintre csökkent” – mutatott rá Maxime Lemerle, az Allianz Trade fizetésképtelenségi szakértője.
Minél tovább folytatódik a vállalatok állami támogatása, annál valószínűbb a csak speciális helyzetben fennmaradni képes zombivállalatok kialakulása
– figyelmeztet Patrik-Ludwig Hantzsch, a Creditreform gazdaságkutató vezetője. Az olyan lényegi változások, mint a fordulat a kamatlábak alakulásában és a támogató intézkedések lejárta, nagyon hamar egzisztenciális válságba taszíthatják az ilyen cégeket.
A Deloitte tanácsadó cég szerkezetátalakítási szakértői szintén „a fizetésképtelenség és egyéb, válsághelyzetre jellemző vállalati tranzakciók számának növekedésére” számítanak. A járvány, majd az ukrajnai háború óta „az ellátási láncok megszakadását, valamint az inflációval járó költségterhek rendkívüli növekedését tapasztaljuk, különösen a nyersanyag- és energiaárak területén” – mutatott rá Thomas Sittel, a Deloitte szakembere.
A Creditreform kimutatása szerint a világjárvány második évében tovább csökkent a vállalati fizetésképtelenségek száma Nyugat-Európában. 2021-ben a 14 nyugat-európai uniós országban, valamint Norvégiában, Svájcban és az Egyesült Királyságban összesen 110 ezer cég jelentett csődöt, 5,1 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Németországban is hasonló a helyzet:
2021-ben Németországban a tizenkettedik egymást követő évben csökkent a csődök száma, a fizetésképtelenséget jelentő vállalatok adóssága és az általuk okozott kár rekordszintre emelkedett
– mondta Bogaerts, az Allianz Trade Germany vezetője. Vagyis kevesebb cég jelentett csődöt, de az nagyobbat szólt.
