Az ukrán–orosz háború legújabb felvonásában döntés született arról, hogy biztosítva legyen a kalinyingrádi orosz exklávé ellátása – amelyet korábban Litvánia blokkolt –, és pont ekkor indultak meg az ukrán gabonaszállítmányok is Odessza kikötőiből –  írja a Mediaworks Hírcentrum

A megállapodás kölcsönösen előnyös volt a feleknek, ám a gabonaszállítás nemcsak humanitárius és ellátásbiztonsági szempontból volt érdekes. A nagy amerikai mezőgazdasági cégek (big agro) ugyanis jókora földterületeket birtokolnak Ukrajnában, és egyes vélemények szerint GMO-termékeket is fejlesztenek ott.

Ukrainian farmers in war zones
Fotó: Asheley Chan / AFP

2022. június 17-én Litvánia az uniós szankciókra hivatkozva megállította a területén keresztül Kalinyingrád felé tartó tehervonatok határátlépését, méghozzá egy EU-val történt egyeztetést követően. A tiltott termékek között volt a szén, a nehézfémek és az építőanyagok is. A Deutsche Welle akkori beszámolója szerint: 

a kalinyingrádi lakosok pánikvásárlásba kezdtek a készlethiány miatt, 

az orosz külügyminisztérium pedig azt követelte, hogy azonnal állítsák vissza az árutranzitot. Ekkor mind a német kancellár, mind a lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy ez a konfliktus könnyen a háború kiterjedését okozhatja, így azt valamilyen módon mindenképpen meg kell oldani.

Ugyanezen a napon, tehát június 17-én írt arról a Szabad Európa, hogy Románia partjainál több száz üres gabonaszállító hajó gyűlt fel, mivel nem tudták elérni az ukrán kikötőket. A médium hozzátette: nemzetközi szakértők arra figyelmeztettek, hogy a Moszkva által indított invázió miatt globális éhínség törhet ki.

Szintén június 17-én tartott Josep Borrell külügyi biztos egy sajtókonferenciát, melyen az ENSZ szerepéről is beszélt Odessza kikötőjének megnyitását illetően. Ugyanezen a napon Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt sajtótájékoztatóján, hogy kis esélyt lát az Oroszországgal való megegyezésre a gabonaszállítások ügyében.

Ám a dátumok egyezése alapján úgy tűnik, hogy az EU kihasználta Kalinyingrád helyzetét: 

aznap, amikor az oroszok és az ukránok egy asztalhoz ültek Isztambulban, hogy megbeszéljék az ukrán gabona fekete-tengeri exportjának beindítását, az EU is közölte a litván kormánnyal, hogy kötelessége átengedni a litván–orosz határon az áruszállító vonatokat.

Litvánia végül július 23-án oldotta fel az áruszállítási tilalmat az orosz exklávé felé, az első vonat pedig épp ugyanazon a napon, július 26-án érkezett meg, amikor Oroszország aláírta Isztambulban a gabonakoordinációs központ létrehozásával kapcsolatos megállapodást.

Navistar bulk carrier leaves Odesa
Fotó: Nina Liashonok / AFP

Az amerikai big agro cégeket már a Szovjetunió összeomlása óta érdekelte az ukrán termőföld, de igazán csak 2014 után szereztek nagyobb befolyást a kelet-európai országban. 2021-ig ugyan termőföldeladási tilalom volt érvényben az országban, ám 2014-től kezdve látható volt a változás a birtoktulajdonosok köreiben. Már 2012-ben egy olyan tervet szellőztettek meg a sajtóban, amelynek célja a nem használt kormányzati földek bérbeadása volt a nagy volumenű mezőgazdasági befektetők számára. A terv hosszú távú kölcsönbérletet ajánlott volna a 400 ezer hektár feletti területekre, a befektetők pedig legalább 200 millió dollárral szállhattak volna be az üzletbe, cserébe pedig különböző állami kedvezményeket kaptak volna.

Habár a terv nem valósult meg, a következő években tetemes mennyiségű földterület került külföldi befektetők kezébe. A földeladási moratórium ellenére 2016-ra tíz nemzetközi vállalat 2,8 millió hektár termőföldet birtokolt Ukrajnában.

A termőföld mellett a mezőgazdasági lehetőségek is vonzották az olyan agráróriásokat, mint a Monsanto, a Cargill vagy a DuPont. A felvásárlások mögött sokszor egy nagyon erős lobbi jelent meg, amelynek egyik célja a GMO-technológia használatának legalizálása volt az országban. Ezt évek óta törvény tiltja. Az Oakland Institute ugyanakkor arról tudósított, hogy 2014-ben Ukrajna és az EU között megkötött egyezmény 404. cikkelye de facto előírja a „biotechnológia” használatát az országban. Ezt erősítette meg a 2017-es gazdasági együttműködési megállapodás is.

Az utóbbi években az egyik legaktívabb big agro vállalatnak az amerikai Cargill számított. Mint ismert, a Cargill az ADM-mel, a Bunge-val és Louis Dreyfusszal alkotja az ABCD-csoportot, amely dominálja a világ mezőgazdasági piacát. A Cargill nem sokkal a Szovjetunió összeomlása után lépte át Oroszország és Ukrajna határát, ezután pedig több mint egymilliárd dollárt fektetett be a két ország gabona- és élelmiszer-kereskedelmébe. Ukrajnában a Cargill hat létesítménnyel rendelkezik, befektetései pedig hozzájárultak az ország mezőgazdasági infrastruktúrájának kiépítéséhez. 

2016-ban a Cargill kezdte el felépíteni Juzsne kikötőjében, Odessza külvárosában saját terminálját, amely Ukrajna egyik legnagyobb méretű dokkjának számít. Emlékezetes, a nemrég megkötött isztambuli megállapodás a gabonaszállításokkal kapcsolatban ezt a kikötőt is érinti. A Cargill a kikötő 51 százaléka felett rendelkezik, és mára a Fekete-tenger második legnagyobb exportkapacitásáért felel.

2015-ben az amerikai nagyvállalat százmillió dollár értékben vett át eszközöket Ukrajna negyedik legnagyobb bankjától, a Delta Banktól, amelyben 30 százalékos részesedéssel rendelkezett 2010 óta. A lépés hetekkel azelőtt történt, hogy a bank csődbe ment. A Cargill eljárása nagy botrányt kavart, mivel az említett eszközök ukrán kereskedők hitellevelei voltak, és értékük pont ugyanakkora volt, mint a Cargill részesedésének értéke a bankban. 

A Cargill–MacMillan família három tagja is a Bloomberg-milliárdosok indexén találta magát 2022-ben. A Business Insider leírta, hogy a Cargill–MacMillan család rendszerint a 25 leggazdagabb amerikai család közé tartozik, a Forbes szerint a negyedikek.

A Cargill mellett szintén emlegetett DuPont Pioneer 1998-ban lépett be az ukrán piacra, 2017-ig pedig több mint 55 millió dollár befektetést hajtott végre Ukrajnában. Legnagyobb ültetvényük a poltavai Sztasziban található, és birtokolnak egy területet Kijev régióban is, ahol a hibrid kukoricafajtákkal folytatnak kutatásokat. A cég ezenfelül vizsgálja a napraforgó és a repce hibridjeit is. 2015-ben az orosz–ukrán konfliktus miatt a DuPont felajánlotta segítségét az ukrán farmereknek: cserelehetőséget kínálva vetőmagot adott nekik azzal, hogy terményben fizessenek érte.

2011-ben a WikiLeaks-botrány folyamán kiderült, hogy az USA világszerte lobbizik olyan biotechnológiai cégek számára, mint a Monsanto vagy a DuPont. Az előbbi vállalat 2012-ben duplázta meg munkavállalóinak számát Ukrajnában, majd 2013 májusában a Monsanto egy 140 millió dollár értékű befektetést jelentett be egy nem GMO jellegű ukrán kukoricaültetvény kapcsán. Szintén 2013-ban hat nagy ukrán mezőgazdasági szervezet javaslatot nyújtott be azon törvény módosítására, amely tiltja a GMO-technológia használatát Ukrajnában.

A többi céghez hasonlóan a Monsanto látott fantáziát Ukrajnában, így már 2013-tól erőteljesen növelte jelenlétét. A Monsanto leányvállalata, a Begemann szerint a vállalat Umanban létesített egy központot, ahol különböző vetőmagokkal kísérleteznek, amelyekkel Ukrajna jócskán növelheti mezőgazdasági termelését.

Az Oakland Institute 2014-ben jegyezte meg, hogy a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy hitel biztosításának feltételeként Ukrajna számára előírta, hogy meg kell nyitnia gazdaságát a GMO-növények előtt, és fel kell oldania a földvásárlási moratóriumot. Ezek teljesülése esetén a kelet-európai ország 17 milliárd dollár hitelt kapott volna. Mint ismert, Janukovics elnök ehelyett egy kisebb mértékű orosz hitel mellett döntött, ami gázvásárlási kedvezményt foglalt magában Ukrajna számára.

Szintén 2014-ben egy újabb ültetvény megszerzésével hozták kapcsolatba a Monsantót Ukrajnában, ekkor az ukrán mezőgazdasági minisztérium jelentette be a hírt. 2014 márciusában – két héttel Janukovics elnök távozása után – egy újabb, 140 millió dollár értékű befektetéssel folytatta az amerikai vállalat. Az akkori gazdasági helyzet és az ukrán válság miatt a Monsanto hatalmas lehetőségek elé nézett, hiszen a termelés exportra történt, a nehéz anyagi helyzetbe került kisbirtokos családok pedig inkább eladták a földjeiket. 2018-ban átadták a Bayer–Monsanto (a Bayer ugyanabban az évben vásárolta fel a Monsantót) ültetvényét Pocsujki faluban, amely egy újabb 200 millió dolláros befektetés volt. Mára a Bayer–Monsanto európai piacának egynegyedét Ukrajna teszi ki.