A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ötmillió forint felügyeleti bírságot szabott ki a Molra a vecsési kőolajmező feltárása kapcsán, mert a cég a hírt nem a tőkepiaci működés szempontjából irányadó jogszabálynak megfelelően és felületeken tette közzé – olvasható a jegybank közleményében.
A kőolajmező feltárásáról szóló hír a kibocsátó megítélését az általa megjelentetett közlemény, illetve a közösségi médiában közzétett kommunikációja útján bizonyosan érintette, ezzel összefüggésben pedig közvetetten hathatott értékpapírjai értékére, hozamára is.
Az MNB hétfőn publikált határozatában felszólította a Molt, hogy kibocsátóként mindenkor a jogszabályoknak megfelelően teljesítse rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét.
A jegybank ötmillió forint felügyeleti bírságot is kiszabott a társaságra e kötelezettségének megsértése miatt.
November 21-én a Mol honlapjának médiafelületén – tehát nem a befektetői tájékoztatásra fenntartott Befektetői kapcsolatok aloldalon – megjelent közlemény szerint „jelentős mennyiségű kőolajat talált a Mol Vecsés határában”. A kibocsátó ezt követően a közösségi médiumokban a felfedezésről további, az eredeti üzenetet megerősítő részleteket osztott meg, ám
egyáltalán nem tett közzé rendkívüli tájékoztatást az MNB által működtetett hivatalos információtárolási rendszerben vagy a Budapesti Értéktőzsde oldalán.
– írja az MNB. A jegybank megítélése szerint a cég által kommunikált információk a társaság megítélését közvetlenül vagy közvetve kétséget kizáró módon érintették. Ebből fakadóan pedig – mint azt az árfolyam mozgása utólag alá is támasztotta – az értékpapírok értékére vagy hozamára gyakorolt legalább közvetett hatásuk sem volt kizárható. Az MNB megállapítása szerint a kibocsátónak emiatt ezen információkról rendkívüli tájékoztatást kellett volna közzétennie.
Kiderült, mire lesz elég a vecsési olajA hazai kitermelésen belül jókora részarányt képvisel a Mol által Vecsés közvetlen közelében talált kőolajkészlet, azonban az importarányt nem képes csökkenteni – tudta meg a Világgazdaság. |
A Molnak a rendkívüli tájékoztatásában lehetősége nyílt volna megfelelő kontextusba helyezve, kiegyensúlyozottan bemutatni a felfedezés eredményére, kitermelésének volumenére vonatkozó tudnivalókat. Ennek hiányában ugyanis a befektetőknek nem volt lehetőségük a felfedezés jelentőségének pontos értékelésére, így sérülhetett a hír alapján meghozott kereskedési döntéseik megalapozottsága. A hivatalos közzététel elmaradásával a kibocsátó a tőkepiaci törvény erre vonatkozó előírását sértette meg.
Az MNB szerint a tőzsdei kibocsátó számára adott a lehetőség, hogy a hivatalos tőkepiaci csatornákon történő közzétételt követően – különösen közérdeklődésre számot tartó témákban – más platformokon is kommunikáljon. Minden tőzsdei cég jogszabályi kötelezettsége azonban, hogy minden (potenciálisan) tőkepiaci érintettségű információt elsődlegesen és alapvetően a hivatalos tőkepiaci közzétételi csatornák igénybevételével – kiegyensúlyozott módon, kontextusában bemutatva – kommunikáljon a befektetők, vagy adott esetben a szélesebb közvélemény számára.
