Várhatóan nem tud eleget tenni a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) a 2023 januárjában, februárjában és márciusában esedékes közszolgáltatási díj kifizetésnek a BKV felé – értesült a Világgazdaság megbízható forrásokból.

Budapest, 2020. március 16.
A koronavírus-járvány miatt a sofőrök védelmében lezárták a BKV buszok első részét.
Fotó: Róka László / MTI

Ez azért is súlyos probléma, mert a BKV 2023-as első negyedévi működésének elengedhetetlen feltétele, hogy a BKK időben utaljon. Ha ez elmarad, az komoly fenyegetettséget jelent a budapesti közöségi közlekedés fennmaradására.

Unortodox megoldások a városházán

A BKV és a BKK között legutóbb 2021 januárjában köttetett hatályos közszolgáltatási szerződés a főváros személyszállításának üzemeltetésére. Az ezért járó díjat havonta számlázza ki a BKV, amit aztán a BKK kiegyenlít. Legalábbis eddig. A 2023 eleji számlafizetési kötelezettségnek ugyanis nagyon úgy néz ki, hogy a BKK helyett egy pénzintézet tesz eleget, persze nem ingyen. 

A kialakult rendkívüli helyzetben a városvezetés olyan pénzügyi konstrukciót alkalmazna, amelynek értelmében a BKV egy bank végezné a BKK felé fennálló, a soron következő háromhavi számlakövetelését. Így az határidőben – a VG információi szerint minden hónap 17-én – teljesülne, a BKK viszont egy évnél rövidebb fizetési haladékot kap, 

egészen pontosan 12,5 milliárd forint keretösszegig.

Azért csak a január–márciusi időszak kritikus, mert a városvezetés úgy kalkulál, hogy a márciusban beérkező helyi iparűzési a későbbi kifizetéseket már fedezni tudja.

Nincs ingyenebéd

Lapunk tudomása szerint ezt a szokatlan konstrukciót jogilag tisztának találták a városházán, és azt állapították meg, hogy az nem megy szembe semmilyen előírással, így a stabilitási törvénnyel is összhangban van. Az ügylet a BKV adósságállományát sem érinti, illetve többletköltséget sem okoz. Nem úgy a BKK-nál, amely viszont fizetni fogja a kapcsolódó díjakat és késedelmi kamatokat. 

Értesüléseink szerint ezek csak a januári számla átvállalásánál tízmilliós tételt jelentenek.

Egyelőre a főváros csak a BKV januári számlakövetelését adná el a banknak. Ugyanakkor lefektették, hogy amennyiben a BKV 2023-as üzleti tervét véglegesítik, és ez alapján – a BKK nemfizetése következtében – pótlólagos finanszírozás bevonására lesz szükség a cég fizetőképességének garantálása érdekében, akkor a további közszolgáltatási számlák engedményezésére új szerződéseket kötnek.

BKK: nem történt semmi különös

Az ügyben megkerestük a BKK-t, hogy erősítsék meg, vagy cáfolják értesüléseinket. A fővárosi közlekedésszervező közvetlenül nem, de indirekten elismerte, hogy valóban szó van a likviditását érintő pénzügyi művelet végrehajtásáról. Azt írták, hogy

a felelős gazdálkodás megkívánja, hogy a piaci környezetben szokásos likviditáskezelési eljárások is szerepet kapjanak a működési stabilitás biztosítása során.

Azt is állították, hogy különböző, a likviditást átmeneti jelleggel biztosító eszközöket már évek óta, 2019 előtt is alkalmazott a BKV. A felmerülő költségekről azt közölték, hogy ezeket csak az eljárás lezárása után lehet megállapítani, amennyiben egyáltalán ilyen eljárást igénybe vesznek. Hogy erről született-e végül döntés, az egyelőre nem ismert. Mindenesetre a decemberi közgyűlés elé a városvezetés nem vitte be ezt a napirendi pontot, de ezt az is magyarázhatja, hogy a BKV-nak nincs elfogadott üzleti terve 2023-ra. A Világgazdaság ugyanakkor úgy tudja, hogy a BKK és a pénzintézet közötti tárgyalások már befejeződtek, a kialakított szerződést pedig véglegesítették. A városházáról hivatalos komment nem érkezett lapunkhoz.

20211102 Budapest Újra kötelező a maszk viselése a közösségi közlekedési eszközökön, így a BKK járatain
Fotó: Markovics Gábor / Ripost

A BKK mindenestre kiemelte a VG-nek küldött nyilatkozatában, hogy a közösségi közlekedés színvonalas működtetése a BKK-nak és a fővárosnak egyaránt alapvető célja, és ez a járvány, majd az inflációs krízis mellett is változatlan prioritást élvez. Szerintük ezt bizonyítja, hogy a jelentősen megemelkedett energiaárak mellett erre a feladatra a Fővárosi Önkormányzat nagyságrendileg 150 milliárd forint összegű, saját bevételeiből biztosított támogatást nyújtott. 

Megjegyezték, hogy a fővárosi közösségi közlekedése csak évi 12 milliárd forintot ad a kormány, amit 2022-ben még nem utaltak át. Erre az év végéig van lehetősége a kabinetnek, vagyis eddig nem volt határidő-túllépés vagy késedelem.