A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) által készített legfrissebb felmérése az utóbbi évtizedek gazdaságilag és politikailag egyik legbizonytalanabb időszakában készült. Így talán nem meglepő, hogy a felmérés szerint több mint 13 éve nem látott mélypontra esett az üzleti bizalom, amikor egyszerre sújtják a cégeket a háború hatásai, a hatalmas az vagy akár a klímaválság.
Amikor azonban a magyar befektetésekkel rendelkező német cégek itteni elégedettségi indexét vizsgáljuk, sokszor eltérő tapasztalatokról számolnak be a különböző szektorokban, amire Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője hívta fel a figyelmet:
Nem mindegy, hogy a feldolgozóipart vagy például a szolgáltató szektort vagy a kereskedelmi szektort kérdezzük. Az előbbinél rendszerint magasabb az elégedettségi index, míg az utóbbiakban gyakran olyan ágazatspecifikus szabályozási vagy adózási szempontok érvényesülnek, amelyek kedvezőtlen hatással lehetnek a vállalatok elégedettségére.
A kamara októberi felmérése szerint a feldolgozóiparban egyelőre folyamatos a termelés, az energiaellátásban nem tapasztalnak fennakadást. A szolgáltatóiparban és a kereskedelemben viszont a vásárlóerő, a kereslet csökkenése egyre nagyobb kockázat, ráadásul több ágazatot új vagy megemelt különadó is sújt. A kiskereskedelmi láncokat befolyásolják a különböző termékekre kivetett árstopok is. Wölfer kiemelte, ezek a vállalatok kiépített beszállítói láncokkal rendelkeznek, így az „ársapkák” ahhoz vezethetnek, hogy egyes beszállítóknak már nem éri meg eladni termékét maximált áron, miközben folyamatosan emelkednek a saját költségei.
Bár az energiaellátásban a hazánkban érdekeltséggel bíró német vállalatok eddig nem láttak súlyos kockázatokat, az energiaárak emelkedése és kiszámíthatatlansága most már problémákat okoz. Nem véletlen, hogy a felmérésben az energiaárak kerültek a kockázati tényezők élére, a vállalatok 78 százaléka nevezte meg legfőbb problémaként az árak ugrását. Dirk Wölfer szerint volt olyan cég, ahol villamos energia árát a tőzsdei árakhoz igazította a szolgáltató, negyedórás elszámolással. Ez nyilván kiszámíthatatlanságot szül, pedig a cégek számára az egyik legfontosabb szempont a kiszámíthatóság, hogy tudjanak előre tervezni.
Jó hír lehet a magyar munkavállalóknak, hogy a cégek túlnyomó többsége nem tervez létszámleépítést, annak ellenére, hogy minden második cég számít üzleti helyzetének romlására a következő 12 hónapban.
A válaszuk azonban nem a dolgozói létszám csökkentése, hanem inkább a beruházási kiadásokon való spórolás. A DUIHK felméréséből kiderül, hogy ennek oka részben a munkaerőhiány, mert a most megszüntetett munkahelyek jövőbeni újbóli betöltése sokkal költségesebb lenne, mint a jelenlegi állomány fenntartása. A német vállalatok egyébként a bruttó bérek 9-10 százalékos emelkedésével számolnak a következő egy évben – ami Wölfer szerint az inflációs nyomás hatására talán a valóságban még magasabb lehet.
A kommunikációs vezető kérdésünkre elmondta, hogy a hazánknak járó uniós források körüli bizonytalanságok közvetlen hatással ugyan nincsenek a vállalatok működésére, hiszen közvetlenül csak kevesen részesülnek ezekből, azonban közvetett hatásuk jelentős lehet.
Ennek egyik oka pedig a forint-euró árfolyam alakulásának bizonytalansága, amelyet befolyásolnak a naponta megjelenő, sokszor egymásnak ellentmondó információk az uniós forrásokról.
Dirk Wölfer szerint a szebb napokat is látott német–magyar politikai kapcsolatok eddig nem hátráltatták a két ország közötti gazdasági együttműködést, mert szerinte azzal mind a két fél tisztában van, hogy az országaink közötti gazdasági forgalom mindenkinek hasznos és fontos a fenntartása.
„Az itt lévő német cégek sok kormányt láttak már mindkét országban, és mindig törekszenek a folyamatos párbeszédre a mindenkori gazdaságpolitikai döntéshozókkal. Befektetéseiket elsősorban a hosszú távú üzleti és gazdasági szempontokat határozzák meg, nem pedig a rövid távú politikai fejlemények” – hangsúlyozta a DUIHK kommunikációs vezetője.
