Tíz éven belül Magyarországon is meg fognak jelenni a robotok, és egyre inkább terjedni fog a használatuk a középületekben, de a háztartásokban is – erről Hajós István beszélt a Világgazdaságnak. A Bastion Group biztonsági cégcsoport tulajdonosa és vezetője szerint a biztonságtechnika, a védelem és az élő erős őrzés iparága egyértelműen ebbe az irányba fejlődik. A kérdés csak az, hogy inkább az ipari vagy humanoid robotok lesznek népszerűbbek. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy minél inkább hasonlít egy robot az emberre, annál nagyobb ellenérzéseket vált ki az emberekből, akár félelmet is.

A Bastion Group már teszteli, hogyan válik be az őrzés-védelem területén egy járőrrobot. Fotó: Kallus György / Világgazdaság

„Az irodaházakban, a bevásárlóközpontokban, a különböző kiszolgáló egységekben és hivatalokban a belépésnél robotokkal fogunk találkozni. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy tulajdonképpen a jelenleg használt sorszámhúzó készülékek is ehhez hasonló, csak statikus elven működnek. Már most is van olyan irodaház, amely egy totemoszlopot üzemeltet a beléptetéshez. Ez azonosít és adja a belépőkártyát. A robotok alkalmazása attól más, hogy ezek önállóan mozognak és kommunikálnak velünk, egyszerre van meg bennük az informatikai, az elektronikai és a mechanikai képesség.”

Meglepő távlatokat nyit a mesterséges intelligencia

A Bastion Group egyik idei terve, hogy megvásároljon és behozzon a magyar piacra egy olyan robotot, amely elvégzi a beléptetést az irodaházakban. De nem csupán ezt tudja, hanem például testhőmérsékletet mér, vagy akár a mimikáit is elemzi aszerint, hogy az adott személynek vajon lehet-e ártó szándéka. Mindezt a mesterséges intelligencia beépítése teszi lehetővé, amely egészen meglepő távlatokat is kinyit: például egy ilyen okosrendszer, ha a boltokban megfigyelő-biztonsági feladatokat lát el, 

meg tudja mondani a vásárlóról a mozgása alapján, hogy lopni fog-e a polcokról.

Megjegyezte, hogy a bankfiókokban most is létezik olyan kameratechnológia, amely vészjelzéseket ad le a védelmi szolgálatnak, ha egyszerre legalább két ügyfél feltartja a kezét. Ezt ugyanis bankrablásként értékeli.

Hajós István arról is beszélt, hogy az USA a háztartási robotok szegmensében is élen jár. Az ottani prognózisok szerint egy évtizeden belül a lakosság 5 százaléka fog úgynevezett multirobotot használni a saját otthonában. Mivel ennek a berendezésnek egyelőre nincs pontos magyar megfelelője, a cégvezető házvezető robotként hivatkozik rá. „Az egész egy okosporszívó-alapra épül, tehát el tudja végezni a napi alap takarítást, de ennél sokkal több funkciója van. Beszél, felismer bennünket, kvázi a gazdáit. Részt vesz a napi program tervezésében, figyelmezteti a gyerekeket, hogy pakolják be az iskolatáskájukat, vagy hogy délután edzésük lesz. Két szenzor is dolgozik bennük, amely alapvető egészségügyi kontrollokat futtat. Ha csak egy értékünk rossz irányba változik, figyelmeztet és kivizsgálást javasol. De a házvezető robot egyben egy profi biztonsági berendezés is” – magyarázta.

Hajós István, a Bastion Group vezetője. Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Hiszen bent van az otthonunkban, nem kiiktatható, és azonnal észleli az idegeneket, erről pedig azonnal leadja a jelzést. Itthon nincs még ilyen robot, de a különböző kiállításokon már bemutatták a nagyközönségnek. A Bastion Group azt már teszteli idehaza, hogy egy járőrrobot hogyan válik be az őrzés-védelem területén. Ennek lényege, hogy nem a biztonsági őrnek kell körüljárnia az adott objektumot, hanem ezt elvégzi a járőrrobot. Ennek egy magasabb szintje, ha kamerákkal is összeköttetésben van, amelyek oda irányítják, ahol problémát észlelnek.

Mivel jobb munkaerő egy robot az embernél?

Ezeknek a technológiai előnye az emberhez képest egyértelmű, ami kvázi kiküszöböli az emberi tényezőket. Pontosabb, precízebb. Ebből fakadóan adja magát a kérdés: el fogják-e venni az emberek munkáját? Hajós István szerint ebben kár álszentnek lenni, a válasz igen. Megjegyezte, hogy már régóta ismertek olyan munkaterületek, ahol a robotizációval ez megtörtént. Elég arra gondolni, hogyan nézett ki egy gyár száz éve, mennyi élőerőt használt, és most hogy néz ki ugyanez. „Elvették a munkát? Szerintem már az ipari termelésben többségben vannak, és más területeket is veszélyeztethet a robotizáció. Ugyanakkor vannak olyanok is, amelyeknél ez kevésbe igaz. Mindenesetre ezt diktálja a profitorientált gazdaság. Nem emocionális, hanem racionális döntések születnek: egy robot sokkal többet, sokkal jobban termel, mint egy fizikai munkás. A saját magunk tapasztalata is az, hogy hatékonyabbak és olcsóbbak tudunk lenni, ha havidíjalapon szolgáltatunk a recepciókon vagy járőrözéshez robotot, mintha ugyanerre a munkára embert alkalmaznánk.”

Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a robotokat olyan feladatokra kell bevetni, amelyek veszélyesek, nehezen kivitelezhetők és munkaerőhiányos pozíciókat érintenek.

Ilyen az éjszakai járőrözés. Arra is kitért, hogy a recepciós munkaköröket a jövőben egyértelműen robotokkal tölthetik majd be. De arra is felhívta figyelmet, hogy az embereket és a robotokat nem szabad szembeállítani egymással, illetve azon is érdemes elgondolkodni, hogy vajon az embernek tényleg annyit kell-e dolgoznia, mint amennyit a mai gazdasági berendezkedés rákényszerít. Szerinte a helyes megoldás a robotizált világ kapcsán az arányok megtalálása: hogyan oszlanak meg az emberek és a robotok a munkaerőpiacon. A világ legrobotizáltabb országa Szingapúr, ott 10 ezer munkavállalóra közel ezer robot jut.

Miért lenne szüksége a BKV-nak is robotokra?

„Az érthetőség kedvéért hozom példának a BKV-t, amely egy tízezres létszámú cég. Ezer pozícióban lehetne náluk emberek helyett robot, de jelenleg mindössze néhány önvezető metrójuk van. 

Például adja magát, hogy az ellenőri munkakört robotokkal váltsák ki.

Ez sokkal eredményesebb lenne: a robot nem mérlegel, hogy utána megy-e a bliccelőnek, esetleg nem észleli a jogosulatlan utazást. Minden esetet jelenteni fog. A beléptetést eleve a legtöbb ország tömegközlekedési cégei beléptető kapukkal oldják meg. Nem véletlenül, hiszen az élő erős beléptetés a legdrágább és a legkevésbé hatékony. Nyilván ez egy egyszeri nagy értékű beruházást igényel, de hosszú távon a közlekedési vállalatok számára az automatizálás az egyedüli járható út” – értékelt Hajós István.

Egyúttal azt is kiemelte, hogy a robotok bevonása a munkavégzésben nem jelentheti és hosszú ideig még nem is fogja azt jelenteni, hogy magára lehet hagyni őket. Csakis emberek mellé lehet alkalmazni robotot. Ahol eddig négyen dolgoztak, ott hárman fognak, plusz egy robot. Ez a modell pedig olcsóbb és hatékonyabb.

Karcsi bá’ és a Karcsi, a két véglet

A Bastion Group egyfelől hagyományos biztonsági cég, másfelől innovatív szolgáltatásokat is kínál, így drón- és robottechnológiai megoldásokat is. A lakossági piac kiszolgálása mellett főleg objektumok őrzését látja el több mint 200 fős biztonsági csapattal, de ingatlanüzemeltetési üzletágat is visz. Várhatóan az idén már kínál olyan szolgáltatást, amelyben robotok végeznek járőrözési, fertőtlenítési és recepciós feladatokat. Emellett tesztelik a mesterséges intelligencián alapuló kamerarendszereket is. A csoport tavalyi árbevétele 2,5-3 milliárd forint körül alakult. „A biztonságtudatosság felértékelődött, most már a szakmának kell lépést tartania a fejlődéssel, mert ebben megrekedt. Nem lehet ma húszéves módszerekkel hatékonyan biztonságot teremteni. Még mindig azt látom, hogy két véglet között mozog a piac: az egyik Karcsi bácsi, aki elalszik az őrbódéban, a másik Karcsi, aki kopasz és kigyúrt. Mi középre lövünk, de úgy, hogy Karcsi bácsit a mesterséges intelligencia segíti a munkájában. Én magam több mint húsz éve dolgozom ebben az ágazatban. Parkolóőrzéssel kezdtem, szóval megalapozottan mondhatom, hogy tisztában vagyok a piaci sajátosságokkal” – mondta Hajós István.