Kínán már a robotok se segítenek, nem jön ki a munkaerőmatek

A munkaerő elöregedésének csapdájából a robotizáció a kivezető út, és immár ezzel a problémával szembesül a világ legnépesebb gazdasága, Kína is. A terveket és a demográfia dinamikáját tekintve azonban számukra sem jön ki a matematika a Bloomberg elemzése szerint.

A kínaiak számára nem volt meglepetés, de kiábrándító és kijózanító, hogy tavaly bekövetkezett, amire számítottak: a valamikor észvesztő ütemben növekvő népesség már nem gyarapodik tovább az 1,4 milliárdról, és a fejlett társadalmakban már megtapasztalt elöregedés vár rá.

A termelékenység növekedéséhez amúgy is szükségük volt a robotizációra, a demográfiai mutatók romlása pedig ezt még sürgetőbbé teszi, ráadásul több évtizedes kitekintésben nagyon nehezen akarnak összeállni a számok.

A robotizálás a kínai gazdaságban már most is előrehaladott, bár vannak, akik az egységnyi munkavállalóra eső robotok számát tekintve jóval előttük járnak: főleg a dél-koreaiak és a szingapúriak, de kart karba öltve a japánok és a németek is.

Peking a múlt hónapban állt elő ambiciózus középtávú robotizációs tervével. A gépek szerepét olyan területeken növelnék, mint a víz- és szélerőművek és az áramrendszerek, és azt szeretnék elérni, hogy 2025-re megduplázódjék a tízezer dolgozóra eső robotok száma az iparban a 2020-ban elért 246-ról.

Ehhez rengeteg új robotra lesz szükség, és tény, hogy a kínaiak haladnak is előre: messze náluk állítják termelésbe a legtöbb robotot a világon. 

Kell is, mert a feldolgozóipari munkaerő tovább szűkül Kínában a következő években. A tervezett ütem megvalósításához évente 13 százalékkal kell növelniük a robotsűrűséget. A gyors és pontos gépek előállításához meg is vannak a hazai vállalataik, mint az Estun Automation Co.  és a Shenzhen Innovance Technology Co., a nagy külföldi szállítók a japán  Fanuc Corp. és a Yaskawa Electric Corp.

A bökkenő ott van, hogy bár a robot azért robot, mert maga gyárt, de akkor is humán munkaerőnek kell beprogramozni és működtetni, és várhatóan ez lesz a szűk keresztmetszet.

A világ jelenlegi legnagyobb munkaerőpiacán 300 millióra becsülhető a vándormunkások száma, köztük azonban a főiskolai szintű képzettségűek aránya 2021-ben nem érte el a 13 százalékot. Pedig az évtized végére a feladataik mintegy 40 százalékát már automatáknak kellene átvenniük, és több mint a felük legalább 41 éves, akiknek az átképzése nehéz feladat. 

A munkaerő elöregedése rendkívül gyorsan zajlott: 2008 decemberében például még csak 11,4 százalék volt a migráns munkások közt a legalább 50 évesek aránya, 2021 végén már 27,3, miközben a huszonévesek aránya 35,3-ról 19,6 százalékra csökkent. Azt is számításba kell venni, hogy a fiatalok egyre kisebb arányban mobilizálhatók a távolabbi ipari munkahelyekre, ehelyett szívesebben választanak közelebbi állásokat a szolgáltatási szektorban.

Mindez nem túl szépen fest a robotizáció remélhető dinamikáját tekintve. Az állam egyébként nagy erőfeszítéseket tesz, hatalmas tömegközlekedési erőforrásokat mozgósítva, hogy a járványkorlátozások feloldása utáni világban visszaédesgessék a dolgozókat a feldolgozó- és építőipari munkahelyekre. Ha nem jön belőlük elég, aki a robotokat képes működtetni, az nagy problémát jelenthet. Közben az oktatást is igyekeznek az új igényekhez idomítani, és ha nem elegendő sikerrel, a robotármádia haszontalan vasgyülekezet marad – írta a Bloomberg.