A multinacionális nagyvállalatok döntő többségére hatással lesz a globális minimumadó, mégis csak a töredékük van tisztában azzal, hogy valójában mivel jár, ha bevezetik jövőre – hívja fel a figyelmet az EY 1600 pénzügyi igazgatóval készült nemzetközi kutatása. 

Two,Businessmen,Are,Negotiating,An,International,Trade,Deal,For,A Two businessmen are negotiating an international trade deal for a business deal, a business analysis, a modern technology concept.
Fotó: Shutterstock

Tízből kilenc döntéshozó arra számít, hogy a multinacionális vállalatok adókerülését megakadályozó OECD-reform (BEPS 2.0) hatással lesz a cége működésére.

Ennek ellenére eddig csupán minden harmadik (30 százalék) válaszadó vizsgálta meg, milyen mértékben fogja érinteni a társaságot az akcióterv, amelynek központi eleme a 2024 elején Magyarországon is életbe lépő globális

Idehaza (és más országban is) azokra a cégcsoportokra és leányvállalataikra vetik ki a globális minimumadót, amelyek éves konszolidált bevétele meghaladja a 750 millió eurót

– hangsúlyozta Módos András, az EY adópartnere. Hozzátette: 

a szabályok adta lehetőségek miatt az érintetteknek Magyarországon elsősorban az adminisztrációs terhe fog nőni, többek között azért is, mert az iparűzési és az innovációs járulék beszámítása bonyolult.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a cégeknek most el kell dönteniük, hogy házon belül építik ki erre a kapacitásokat, vagy tanácsadóval dolgoznak.

A növekvő feladatok mellett a pénzügyi vezetőknek komoly kihívás a munkatársak megtartása. 

A megkérdezett cégek 95 százaléka részben külső tanácsadóknak szervezné ki az adó- és pénzügyi funkciókat, hogy sikerrel motiválja a tehetséges kollégákat, és elkerülje, hogy kiégjenek. Tízből hat (59 százalék) válaszadó szerint ezzel több idejük és lehetőségük lenne arra, hogy a szervezet fejlesztésével és a stratégiailag meghatározó tevékenységekkel foglalkozzanak.