Amazon: nagy üzletté vált a használtcikk-kereskedelem
Nem maradhatott ki a szórásból az internetes kereskedelem globális piacvezetője sem. Az Amazon platformjain gazdát cserélt hasznos holmik és felújított műszaki cikkek – jelentős részt okostelefonok – értéke már az őszre meghaladta az 1,3 milliárd dollárt az amerikai cég európai működési területén.
Fotó: Peter Titmuss / Shutterstock
Erről John Boumphrey, az Amazon brit országigazgatója számolt be újságíróknak, megemlítve, hogy egyedül a brit piacon tavaly több mint négymillió használt vagy felújított terméket értékesítettek kedvezményesen, s az idén ezt garantáltan túlszárnyalják.
Ha darabszámban nem is, értékben biztosan, hiszen az idei első három negyedévben már 15 százalékos pluszban járnak az egy évvel korábbi azonos időszak adatához képest a brit Amazonnál.
Számos kiskereskedő és gyártó arra számít, hogy ez a tendencia folytatódik, mivel az emelkedő árak és hitelköltségek miatt aggódó vásárlók igyekeznek pénzt megtakarítani és fenntarthatóbb módon vásárolni.
Egyre elterjedtebb a használt és a felújított, de bizonyos ideig szóló garanciával árult termékek kereslete, s a divat negligálása a hasznosság prioritássá tételével.
Boumphrey elmondta, hogy felhasználóik a fenntarthatóságot is fókuszba állítják. Nemcsak arról van szó, hogy a korlátozott anyagi lehetőségeik miatt nem futja nekik a jóval drágább, de originális csomagolásban kínált azonos termék megvásárlására. Magyarán egyre többen valóban a fogyasztói társadalom túlkapásai és túlterjedése ellen védekeznek a second hand holmik megvételével.
A használtcikk-kereskedelemhez platformot kínáló Amazon egy speciális karácsonyi boltot is létrehozott az ünnepi szezonra Second Chance Store néven, ahol visszavett, visszavitt és felújított árucikkeket árulnak meredek kedvezményekkel. A fizikai boltot London szívében, a Brunswick Centre-ben rendezték be.
A fenntarthatóságot és a klímavédelmet az Amazon is kiemelten kezeli, az e-kereskedelmi óriás 2040-re tervezi elérni a karbonsemlegességet. Klímaaktivisták szerint azonban ez nem több egyszerű PR-fogásnál, csak egy kirakat, amellyel megtéveszthetik a naivabb felhasználókat, hogy a boltba becsalogatva aztán vásárlásra bírják őket. A nagyvállalatok ezzel szemben azt mondják, hogy épp hatalmas méretüknél fogva képesek változtatni a helyzeten – ha akarnak.
Méretükkel arányos a lobbierejük is, bár John Boumphrey ezzel kapcsolatban a Reutersnek elmondta, hogy maguk is frusztráltak az európai és különösen a brit piaci szabályozások változásai miatt, ami a befektetési politikájukat is súlyosan érinti.
Ilyenkor mindig felteszik maguknak a kérdést, hogy a kereskedelmi szabályozás módosítása hosszú távon milyen üzleti kockázattal jár, érdemes-e a tisztességes megtérülés reményében befektetéseket eszközölni az adott piacon.
Kapkodták a fejüket akkor is, amikor a kormány a brit parlament elé terjesztette a digitális piacokról, a versenyről és a fogyasztókról szóló törvényjavaslatát, amely számos aggályt vet fel bennük azzal, hogy
gyakorlatilag teljhatalmat ad a brit trösztellenes hatóságnak, hogy kénye-kedve szerint testre szabja a nagy technológiai vállalatokra vonatkozó szabályokat.
A tech cégekre az utóbbi időben versenyellenes indoklással kiszabott milliárdos bírságok láttán okkal van félnivalójuk, ha ezt a gyakorlatot kőbe vésik. A törvényjavaslatot azonban még toldozzák-foltozzák, bármi kisülhet belőle.
Másfelől a befektetésösztönzéssel jó példát mutat a brit kormány, amely a brexit miatt távozott tőkét, szolgáltatókat és gyártókapacitásokat szeretné pótolni, vagy „visszaépíteni”. Ez nem megy egyszerűen, de ami az Amazont érinti, a bizalom megvan. Az amerikaiak 2010-ben landoltak a Ködös Albionban, azóta 54 milliárd fontot fektettek be itt, ebből csak a múlt évre 12 milliárd esett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.