Jövőre egészen máshogy lehet perelni az adóhatóságot, mint eddig, jókora változások jönnek
Eddig elhúzódhattak az adóperek amiatt, mert a Kúria, ha nem értett egyet az elsőfokú ítélettel, legfeljebb visszaküldhette az ügyet az elsőfokú bíróságra. Az új szabály szerint, ha már minden tény világos, a Kúria maga is dönthet, így a peres felek hamarabb jutnak végleges eredményhez – írja az Origo.
Ez a változás további módosításokkal 2026. január 1-jétől lépnek hatályba. Jelenleg nincs átmeneti rendelkezés, amely kivételt tenne, ez pedig azt jelenti, hogy a szabályokat – a jelenlegi állás szerint – már a folyamatban lévő perekben is alkalmazni kell.
Az alábbi, adópereket érintő kiemelt változásokra kerül sor:
- Azonnali jogvédelem bővülése: már nemcsak az adóhatósági, hanem a bírósági határozatokkal szemben is kérhető azonnali jogvédelem (például halasztó hatály, ideiglenes intézkedés).
- Rövidített indokolás: egyszerűbb ügyekben a bíróság rövidített indokolást adhat, ami gyorsabb elintézést biztosít. Ilyen ítélet esetén azonban a felülvizsgálati szándékot öt munkanapon belül jelezni kell. Elmulasztás esetén jogvesztés következik be. Ezért is kiemelten fontos a határidők figyelése és a pontos adminisztráció.
- Tárgyalás nélküli döntés: ha a perfelvételi szakban beszerzett szakvéleményt egyik fél sem vitatja, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat ítéletet, ami illetékkedvezménnyel járhat. Ez gyorsítja az eljárást, de kockázatos is lehet, mert bizonyítási igény esetén nem alkalmazható. Kiemelten fontos lesz minden ügyben mérlegelni a helyes pertaktikát.
- Perelhúzás szankcionálása: bevezetésre kerül, hogy pénzbírság szabható ki perelhúzó magatartás esetén. Fontos, hogy minden beadvány releváns és tömör legyen, különben szankcióval járhat.
- Keresetváltoztatás szigorítása: a keresetváltoztatás lehetősége valamelyest szűkül. Ráadásul a Kúria a közelmúltban kiadott egy jogegységi határozatot is a tárgyban, ami szintén szigorítja a keresetindítási határidőn túli mozgásteret. A kereset irányának helyes megválasztása ezért még inkább kritikus stratégiai kérdés, mert később már nem korrigálható.
Az idei év egészére vonatkozó adatok természetesen még nem állnak rendelkezésre, de az tudható, hogy 2024-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mint másodfokú adóhatóság döntéseivel szemben indult peres eljárások pertárgyértéke az elsőfokú bíróságokon összesen közel 59,2 milliárd forint volt, míg az idén október 31-ig induló peres eljárások pertárgyértéke valamivel meghaladta a 72,6 milliárd forintot. Természetesen mindig ajánlott mérlegelni, hogy megéri-e adópert indítani a NAV-val szemben – erről itt olvashat bővebben.
