Itt a nagy visszatérés, majdnem 30 évet kellett rá várni: Orbán Viktor kecskeméti beszédére figyel az ország – élő tudósítás
Szombaton dél körül lépett színpadra Orbán Viktor Kecskeméten, a Digitális Polgári Kör (DPK) háborúellenes gyűlésén. A magyar miniszterelnököt nem akárki, a 27 év után visszatért Csiszár Jenő kérdezi a közönség felvetéseit is felhasználva.
Ugyan a kecskeméti rendezvény elsőre kampányprogramnak tűnhet, bőven benne van a pakliban, hogy
fontos vállalások hangozhatnak el a következő kormányzati ciklusra vonatkozóan.
Már csak azért is, mert a múlt héten a DPK nyíregyházi gyűlésén Orbán Viktor kifejezetten húsba vágó gazdasági kérdéseket hozott szóba, és részletes beszámolót adott az akkor frissen lezárult moszkvai tárgyalásairól.
Kecskeméten biztosan szóba fog kerülni az érintett régió fejlesztése: utak, gyárak, szolgáltatások. Bizonyosan téma lesz az Tisza-terv, hogy ennek végrehajtása mit okozna a magyar gazdaságban. De szinte borítékolható az is, hogy Ukrajna finanszírozása is kulcstémaként jelenik majd meg, pláne a legfrissebb fejlemények tükrében.
Alább olvasható élő, folyamatosan frissülő tudósításunk Orbán Viktor beszédéről a DPK kecskeméti háborúellenes gyűléséről.
Orbán Balázs: ez a háborús eszkaláció második fázisa
A miniszterelnöki felszólalás előtt Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója beszélt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió gazdasága két ok miatt szenved:
- az erőszakosan vitt zöldátállás, az atomenergia leszerelése,
- és a tőkeellenes szabályozás, amely megfojtja az innováció megtelepülését.
Erre jön rá a háború. Négy éve tart már, Amerika szerencsére már dolgozik a lezárásán, de Európa ezzel párhuzamosan gőzerővel dolgozik egy EU-Oroszország háború előkészítésén 2030-ra. Ha Ukrajna tagja lesz az uniónak – ennek céldátuma 2029 –, sokkal könnyebb lesz forrásokat odavinni és katonai műveleteket indítani abból a térségből.
Orbán Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy a háború kitörésének tudományos leírása szerint a jelenlegi helyzet a második szakasznak felel meg, ami az előkészítésé. Az első a diplomáciai csatornák befagyasztása, a harmadik fázis a nyílt konfliktus.
De a háborúhoz pénz kell, ezt e akarja gyűjteni az EU valahonnan. Az intő példa Csehország, amely Babis előtt több ezer milliárd forintnak megfelelő koronát juttatott Kijevnek. Ebbe a zsákutcába nem szabad belesétálnia Magyarországnak. Szerinte a 2026-os választás dönti el, hogyan áll Magyarország a háborús eszkaláció forgatókönyvéhez.
Ki az a politikus, aki le tud ugrani a háborús vonatról a magyarokkal és ki tudja siklatni a háborúpárti európai elitet, és ki az a politikus, aki erre a feladatra nem képes?
– tette fel a kérdést. Szerinte erre a feladatra egyedül Orbán Viktor képes. Nem pártpolitikai kérdésről, hanem Magyarország jövőjéről van szó.
Orbán Viktor kecskeméti beszéde: itt a nagy visszatérés
A miniszterelnök előadása azzal kezdődött, hogy közölte, köszöni a fogadtatást, de nem ő a lényege, hanem Csiszár Jenő visszatérése. Azt is megemlítette, hogy minden december 6-én vár egy telefont az édesanyjától, aki megkérdezi tőle: "Viktor, mikor jössz a Mikulás csomagodért? Egyszer gyerek, mindig gyerek" – jegyezte meg a kormányfő.
Orbán Viktor azt mondta ennek kapcsán, hogy Magyarországon a férfiak hiányoznak a családokból és ez a gyereknevelésben nagyon látszik. "A Vajdaságban fociedzésre a magyar gyerekeket az anyukájuk viszi, a szerbeket az apukájuk".
Dicsérte Csiszár Jenő Apukám világa című műsorát, amelyet a '90-es években esténként a konditeremben követett. Az első gazdaság téma annak az említése volt, hogy 11 százalékkal nő 2026-tól a minimálbér. "Ez nagy királyság" – tette hozzá.
"Kétirányú tahóság" viszont, hogy a Tisza párt letagadja a saját terveit és a szakértőit, akik készítették.
"Nagy tahóság" pedig, hogy Brüsszel betiltaná az orosz energiát Európában. "Nincs tekintettel a másikra. Ez tahóság. Hogy mi lesz velünk orosz olaj és gáz nélkül, ezek a szempontok nem szerepelnek Brüsszel szempontjai között. Trump ezt nem követte el. Amikor szóltunk neki, hogy az amerikai szankciók megölnek minket, kivételt adott. Brüsszelben ez nem működik".
Most kereskedelmi döntésnek álcáznak energiabiztonsági döntéseket, hogy ne kelljen egyhangúság. Ez tahóság, de tahóság az is, hogy "megdézsmálod a brüsszeli kasszát, közben meg bennünket egzecíroztatsz jogállamisággal". Komoly ügy, mert Brüsszel visszaél a hatalmával, eurómilliárdok a tét. Következményei kellenek, hogy legyenek – utalt a héten kirobbant brüsszeli korrupciós botránya.
Ezt követően a háború témájára tértek rá. Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy minden egyes halott emberi tragédia. Amikor a szlávok háborúznak, ott nagyon kevés a kegyelem. Köszönet és hála, hogy olyan elnöke van Amerikának, aki szívből gyűlöli a háborút.
De elére-e bennünket a háború? Belesodorhatnak-e bennünket? A miniszterelnök figyelmeztetett: ez a háború földrajzilag és politikailag is közel van, az unió döntött, hogy háború lesz.
Hadigazdaságot építenek, ezt nem két hónapra teszik. Az autógyárak helyén fegyvergyárak lesznek
– mutatott rá. Ez az összecsapás előtti szakasz. Dolgozni kell, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, de ez meghaladja az erőnket. Nem tudtunk kimaradni az első és a második világháborúból. Azt kell megérteni, hogy miért nem sikerült.
Ahhoz, hogy kimaradj, erő kell, a gyengéket beletolják a háborúba. Gazdasági, szuverenitási értelemben kell megerősödni. Fel kell készülni rá, hogyha 2030-ra az európaiak tényleg háborúba mennek, abból ki tudjunk maradni.
Nem lesz egyszerű, bonyolult lesz, megpróbálják meggyőzni az embereket, hogy jobb háborúzni, mint kimaradni. "A rosszat el kell hessenteni magunktól. A 2026-os választás lesz a háború előtti utolsó választás.
Amilyen kormányunk lesz 2026-ban, az lesz a sorunk. Ha nemzeti kormány jön, lesz esély kimaradni. Ha Brüsszel-párti, akkor nem.
Orbán Viktor szerint nem csak a kimaradáshoz kell erő, hanem ahhoz is, hogy mi lesz utána. Magyarországnak agyasnak kell lennie, mert kicsi. Csak így lehet megelőzni nagyobb országokat. Ezért buta embereket sosem szabad az ország lére választani, mert annak az árát többszörösen fizetjük meg. Nem az iskolázottság a lényeg, hanem a természetes intelligencia és a szív. Minden rendes ember tud vezetővé válni a politikában, mert ide másféle okosság kell.
Orbán Viktor készül rá, hogy mi lesz a háború kimaradás után, de arra is, hogy nyernek 2026-ban. Már működnek munkacsoportok, hogy mi nem működött eddig jól és hogyan lehet hozzányúlni a kormányzati gépezethez, hogy jobban működjön.
Egyezkedik az amerikaiakkal és az oroszokkal is, hogy milyen együttműködés legyen a háború és a szankciók után.
Decemberben hatalmas magyar üzleti delegáció megy Moszkvába kifejezetten üzleti kérdésekről tárgyalni.
Érkezett kérdés arról, hogy vajon mi érdeke lenne Brüsszelnek háborúzni? Orbán Viktor szerint ez komoly kérdés és józan a kérdés feltevője. Abszurdnak tűnik a háború pártolása, de nem így van sajnos. Magyarország a háborúk miatt 2,1 millió embert veszített. Ha ők meglennének, nem lenne demográfiai válság.
Mindennek a tapasztalata az, hogy Magyarország csak magára számíthat. Nekünk evidens, hogy a háború csak rossz lehet, de Nyugaton az maradt eg, hogy ebből lehet pénzt csinálni. Egyre többet beszélnek arról, mi legyen a 230 milliárd eurós befagyasztott vagyonnal. "Ezt a pénzt nem fogják otthagyni az asztalon az oroszok és az amerikaiak. De Európa ezt a pénzt el akarja költeni, például fegyverekre. A háborús lordok egyre erősebb befolyást gyakorolnak a döntéshozókra".
A politikusok kezéből kicsúsznak a háborús döntések, részben a katonákhoz, részben a gazdasági szereplőkhöz. És ebből a baj van. "Ne magunkból induljunk ki, több eszünk van, mint a nyugati politikusoknak. Vegyük komolyan a háború fenyegetését".
Tisza-csomag: nem buta emberek írták
Csiszár Jenő csak három mondatot kért Orbán Viktortól, de szerinte a Tisza-terv többet ér ennél. Magyarországon sokan azt hiszik, hogy sokfajta gazdaságpolitika közül lehet választani. De az igazság az, hogy valójában csak kettő modell marad: vagy jobboldali vagy baloldali.
Ennek is van egy magja, meddig érdemes belehatolni ezekbe a programokba. A különbség, hogy hogyan gondolkodunk arról, hogy hol van jó helyen a pénz.
A baloldal szerint nem jó, ha az embereknél van, az a jó, ha a politikusoknál, mert így lehet kijavítani az igazságtalanságokat. Csak akárhányszor kipróbálták ezt, baj lett belőle, például padlássöprések. A jobboldal szerint is kell pénz a közös célokra, de csak annyi, ami szükséges. A többit az emberek és a cégek döntsék el.
Mindennek a vége az adócsökkentés a jobboldalon, a baloldalnál meg az adóemelés.
A Tisza-tervet nem buta emberek írták, csak tőrölmetszett baloldali megközelítés. Ilyen a kutyaadó, ami logikus egyébként, mert Magyarországon a legmagasabb az egy főre eső kutyák száma.
A Fidesz gazdasági programja nem papíron van, hanem a való életben. "Meg lehet nézni, ez csináljuk".
Orbán Viktortól Dobrev Klára is kérdezett, a pedofíliáról. Orbán Viktor azzal kezdte a válaszát, hogy aki gyerekekhez nyúl, annak "kikaparja a szemét". Az MNB-ügyről is kapott kérdést. Ez fájdalmas dolog, mert az a vád, hogy onnan pénzek tűntek el.
De minden forintnak van felelőse. Nem lehetetlen kideríteni, hogy kinek a döntése miatt tűnt el a pénz. Ezt ki is kell deríteni, mert nincs olyan, hogy valaki nem tud elszámolni. Nincs pardon, a végén mindenki megkapja azt, ami jár neki. Ha az a kérdés, hol a lé, az túlmutat az MNB-n, de a jegybanki aranytartalék most 110 tonna, az állami vagyon pedig megkétszereződött.
Nem mondom, hogy a Fidesz-kormány hibátlan, de gyarapodtunk. Lehet ezt még jobban csinálni és meg is fogjuk mutatni.
Kecskeméten a lóvé itt van:
- 57 milliárd útfelújításban,
- Kodály-intézetre 28 milliárd,
- technikumra mintegy 20 milliárd,
- helyi vállalkozásokat 100 milliárddal támogattak.
