Ingyenáramot Pakson sem érdemes termelni

Az elmúlt években mindössze két-három alkalommal fordult elő, hogy egy-két órán át nulla vagy ahhoz nagyon közelítő ár alakult ki a villamos energia hazai nagykereskedelmi piacán. Ez azonban egyre gyakoribb lesz, mint arról Batta Gergő, a Mavir Zrt. rendszerirányítási és piacműködtetési igazgatója tájékoztatott, akit a Világgazdaság a Paksi Atomerőmű május 9-i teljesítménycsökkentése (visszaterhelése) apropóján kérdezett. Mint kiderült, az okok a piaci folyamatokban keresendők: május 9-én, vasárnap egyszerűen nem érte meg eladni az erőmű áramának egy részét, az áramnak nem volt érdemi ára, alacsonyabb volt a termelési önköltségnél. (Még aznap az atomerőmű-társaság is jelezte, hogy tervezett intézkedésről volt szó.)

Batta Gergő magyarázata szerint a nulla vagy ahhoz közelítő nagykereskedelmi áramárak két okból szaporodhatnak meg: az egyik, hogy az új távvezetékek átadásával bővülnek az országok villamosenergia-rendszerei közötti határkeresztező kapacitások, és Magyarországra is több áram érkezhet, az európai áramárak pedig a piacok összekapcsolásával egyre jobban közelíthetnek egymáshoz. A másik ok, hogy a klímacélok elérésével összhangban a támogatásoknak köszönhetően egyre több szinte nullához közelítő önköltségen termelő, jellemzően időjárásfüggő kapacitás létesül. Ezek Magyarországon elsősorban naperőművek, mert ezek telepítését ösztönzi a szabályozás. Hódításukat szemlélteti, hogy míg 2012-ben az együttes beépített teljesítményük mindössze 10-15 megawatt volt, 2020 végén már 2200-2300 megawatt. Ez már nagyobb a paksi nukleáris kapacitásoknál, és meghaladja az átlagos 5900-6000 megawattos rendszerterhelés harmadát. (Az eddigi rendszerterhelési csúcs 7119 megawatt volt.) A nemzeti energiastratégia szerint e kapacitásoknak 2030-ra meg kell közelíteniük a 6500 mega­wattot, de ezt hamarabb is elérhetjük az eddigi beruházásokat és a trendeket igyelembe véve, akár 2024–2025-re is. Ám amikor ezeknek a kapacitásoknak az árama éppen a keresleti mélypont idején, tehát túlkínálatként jelenik meg a másnapi piacon, akkor óhatatlanul lenyomja a másnapi órás villamosenergia-árakat. Ez történt május 8-án, szombaton is: a hazai naperőművek 1500 megawattal, a szélerőművek 100-150 megawattal termeltek, és ehhez hasonlók voltak az adatok egész Európában. Emiatt egyes órákban szinte ingyen érkezett az import, ráadásul a rendszerterhelés csak 4000 mega­watt körül mozgott. A tőzsdén a másnapi kereskedésre negatív ár alakult ki, vagyis fizetnie kellett annak, aki így is el akart adni. Miután tehát május 8-án a Paksi Atomerőmű kereskedője látta, hogy a vasárnapi eladásra adott mennyiség felett nem talál vevőt, még időben módosította az atomerőmű termelésének menetrendjét. Így sem negatív árat, sem a kiegyenlítő energia díját nem kellett fizetnie. (Az utóbbi díjat azok a termelők fizetik, amelyek a termelési menetrendjüktől eltérve megbontják a villamosenergia-rendszer egyensúlyát.)

„Arra számítunk, hogy azokban az időszakokban, amikor alacsony a villamosenergia-rendszer terhelése – a hétvégeken és a többnapos ünnepeken –, egyre gyakrabban lesznek a május 9-ihez hasonló esetek. Ez általános európai jelenség” – mondta Batta Gergő. Mint rámutatott, adott erőművek visszaterhelése lényegében egy piaci kockázatkezelési megoldás.

Múlt vasárnap – június 13-án – ugyan­ilyen okokból (alacsony rendszerterhelés mellett jelentős naperőművi termelés) 13 és 17 óra között a másnapi hazai tőzsdei villamosenergia-árak nullához közeli szintet ütöttek meg, a környező országokban (például Csehországban, Szlovákiában) pedig ismét negatívak voltak.