Ha lecsavarjuk a termosztátot az európai lakóépületekben és irodaházakban, azzal a kontinens orosz energiafüggőségét csaknem 10 százalékkal csökkenthetjük – állítja a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet. A Financial Times által is idézett számításaik szerint ha 1-2 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérsékletre fűtjük fel az épületeket, azzal évente mintegy 130 terrawattórával csökkenthetjük a 27 tagállam energia-felhasználását. Összehasonlításképp: az EU évente mintegy 1700 terrawattórányi földgázt importál Oroszországból.
A termosztátok lecsavarásával ráadásul – a brit Energiatakarékossági Alap számításai szerint – az európai háztartások rezsiszámlájából is le lehetne faragni mintegy 10 százalékot évente.
Nem feltétlenül kell pulóvert felvenni otthon
Annak, aki fázik attól a gondolattól, hogy otthon pulóverben legyen, de mégis tenne valamit az energiafelhasználása csökkentése érdekében, annak a brit Energia- és Közmű Szövetség javaslatát érdemes megfontolnia. A szövetség szerint a lakossági energiafelhasználás – ezzel az európai háztartások orosz energiától való függősége – úgy is mérsékelhető, ha lecsavarjuk egységesen 50 Celsius-fokra az átfolyó rendszerű vízmelegítők, kazánok hőszabályozóját.
Ez szabályozza a radiátorokba áramló víz, illetve a csapból kifolyó meleg víz hőmérsékletét is. A szövetség szerint a finomhangolással a lakásunk hőmérsékletét nem csökkentjük, de tény, hogy az otthonunk lassabban melegszik fel. A szervezet úgy számol, ha csak a brit háztartások csavarják lejjebb a kazánjaik hőszabályozóját, már azzal évi 19 terrawattóra energiát spórolhatnak meg – több mint a felét annak, amit az Egyesült Királyság Oroszországból importál (az évi 34 terrawattórát).
A brit közmű szövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy a háztartások (fűtésre illetve hűtésre felhasznált) energiafogyasztása a lakóépületek szigetelésével számottevően csökkenthető. Erre vonatkozó figyelmeztetések már itthon is elhangzottak. A VG.hu a témában írt cikkét itt olvashatja:
Újra kell szigetelni az épületállományt szerte EurópábanPrioritássá vált a fűtési és hűtési energiaszükséglet csökkentése, az EU soha nem látott összegű pénzt kénytelen a korszerűsítések támogatására költeni. Ezzel a hőszigetelő rendszerek iránt példátlan volumenű keresletet gerjeszt. |
A Bruegel elemzése szerint bár a lakóépületek megfelelő szigetelésével Európa szerte jelentős energia-megtakarítást lehet elérni, hiszen az uniós épületállomány 75 százaléka nem megfelelően szigetelt , a folyamat túl hosszadalmas ahhoz, hogy azonnali megoldást jelentsen arra az esetre, ha az mégis úgy dönt, megtiltja az orosz földgáz behozatalát.
Jöhet a gáz-jegyrendszer?
Németország, illetve Ausztria a múlt héten bejelentette: földgáz-ellátási válsághelyzetet hirdetnek. Ezzel a két nyugat-európai ország megtette az első lépést az energia központi adagolása felé. A német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter arra kérte a német vállalkozásokat és családokat, hogy amennyire csak lehet, próbálják csökkenteni energiafogyasztásukat. Hasonló kéréssel fordult az osztrákokhoz a bécsi klímaügyi miniszter is, miután közölte: Ausztria gáztárolóinak töltöttségi szintje mindössze 13 százalék, az Ausztriában felhasznált gáz 80 százaléka pedig Oroszországból érkezik, így könnyen előfordulhat, hogy ha nem sikerült megegyezni az oroszokkal, korlátozni kell a gázfogyasztást az országban.
Kész a forgatókönyv: így biztosítanák az orosz gázszállítások folyamatosságátOlaf Scholz kancellár szóbeli garanciákat kapott Vlagyimir Putyin elnöktől arra, hogy Németország – és a többi "barátságtalan" európai ország is – ezután is fizetheti euróban a gázszámláját. |
Hasonló lépésre kényszerült több európai állam is a hetvenes évek olajválságai során – emlékeztet az FT, amely felidézi: akkor a brit kormány ideiglenesen bevezette a háromnapos munkahetet, hogy ezzel is mérsékelje a brit gazdaság energiaigényét. Az utakon pedig csökkentették a legmagasabb megengedett sebességet, annak érdekében, hogy elérjék: a kocsik kevesebbet fogyasszanak.
