BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egy mozdulattal enyhíthető az európai energiaválság

A termosztátot elegendő lenne 1-2 fokkal lejjebb csavarni ahhoz, hogy 10 százalékkal is csökkentsük az orosz gázfüggőséget Európában – állítja egy brüsszeli kutatóintézet.

Ha lecsavarjuk a termosztátot az európai lakóépületekben és irodaházakban, azzal a kontinens orosz energiafüggőségét csaknem 10 százalékkal csökkenthetjük – állítja a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet. A Financial Times által is idézett számításaik szerint ha 1-2 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérsékletre fűtjük fel az épületeket, azzal évente mintegy 130 terrawattórával csökkenthetjük a 27 tagállam energia-felhasználását. Összehasonlításképp: az EU évente mintegy 1700 terrawattórányi földgázt importál Oroszországból.

Fotó: Kozma István / Észak-Magyarország

A termosztátok lecsavarásával ráadásul – a brit Energiatakarékossági Alap számításai szerint – az európai háztartások rezsiszámlájából is  le lehetne faragni mintegy 10 százalékot évente.

Nem feltétlenül kell pulóvert felvenni otthon

Annak, aki fázik attól a gondolattól, hogy otthon pulóverben legyen, de mégis tenne valamit az energiafelhasználása csökkentése érdekében, annak a brit Energia- és Közmű Szövetség javaslatát érdemes megfontolnia. A szövetség szerint a lakossági energiafelhasználás – ezzel az európai háztartások orosz energiától való függősége – úgy is mérsékelhető, ha lecsavarjuk egységesen 50 Celsius-fokra az átfolyó rendszerű vízmelegítők, kazánok hőszabályozóját. 

Ez szabályozza a radiátorokba áramló víz, illetve a csapból kifolyó meleg víz hőmérsékletét is. A szövetség szerint a finomhangolással a lakásunk hőmérsékletét nem csökkentjük, de tény, hogy az otthonunk lassabban melegszik fel. A szervezet úgy számol, ha csak a brit háztartások csavarják lejjebb a kazánjaik hőszabályozóját, már azzal évi 19 terrawattóra energiát spórolhatnak meg – több mint a felét annak, amit az Egyesült Királyság Oroszországból importál (az évi 34 terrawattórát).

A brit közmű szövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy a háztartások (fűtésre illetve hűtésre felhasznált) energiafogyasztása a lakóépületek szigetelésével számottevően csökkenthető. Erre vonatkozó figyelmeztetések már itthon is elhangzottak. A VG.hu a témában írt cikkét itt olvashatja:

Újra kell szigetelni az épületállományt szerte Európában

Prioritássá vált a fűtési és hűtési energiaszükséglet csökkentése, az EU soha nem látott összegű pénzt kénytelen a korszerűsítések támogatására költeni. Ezzel a hőszigetelő rendszerek iránt példátlan volumenű keresletet gerjeszt.

 

A Bruegel elemzése szerint bár a lakóépületek megfelelő szigetelésével Európa szerte jelentős energia-megtakarítást lehet elérni, hiszen az uniós épületállomány 75 százaléka nem megfelelően szigetelt , a folyamat túl hosszadalmas ahhoz, hogy azonnali megoldást jelentsen arra az esetre, ha az Európai Unió mégis úgy dönt, megtiltja az orosz földgáz behozatalát.

Jöhet a gáz-jegyrendszer?

Németország, illetve Ausztria a múlt héten bejelentette: földgáz-ellátási válsághelyzetet hirdetnek. Ezzel a két nyugat-európai ország megtette az első lépést az energia központi adagolása felé. A német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter arra kérte a német vállalkozásokat és családokat, hogy amennyire csak lehet, próbálják csökkenteni energiafogyasztásukat. Hasonló kéréssel fordult az osztrákokhoz a bécsi klímaügyi miniszter is, miután közölte: Ausztria gáztárolóinak töltöttségi szintje mindössze 13 százalék, az Ausztriában felhasznált gáz 80 százaléka pedig Oroszországból érkezik, így könnyen előfordulhat, hogy ha nem sikerült megegyezni az oroszokkal, korlátozni kell a gázfogyasztást az országban.

Kész a forgatókönyv: így biztosítanák az orosz gázszállítások folyamatosságát

Olaf Scholz kancellár szóbeli garanciákat kapott Vlagyimir Putyin elnöktől arra, hogy Németország – és a többi "barátságtalan" európai ország is – ezután is fizetheti euróban a gázszámláját.

Hasonló lépésre kényszerült több európai állam is a hetvenes évek olajválságai során – emlékeztet az FT, amely felidézi: akkor a brit kormány ideiglenesen bevezette a háromnapos munkahetet, hogy ezzel is mérsékelje a brit gazdaság energiaigényét. Az utakon pedig csökkentették a legmagasabb megengedett sebességet, annak érdekében, hogy elérjék: a kocsik kevesebbet fogyasszanak.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.