Minden korábbinál drágább lett fűteni, a hagyományos energiát használó európai háztartások gázszámlája máris a négyszeresére nőtt, és a drágulásnak még nincs vége, ami egyre sürgetőbbé teszi épületek fogyasztását csökkentő energetikai korszerűsítéseket – mutat rá a mindenkit határozott lépésekre kényszerítő nemzetközi helyzetre Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke.
Bár az építőanyagok áremelkedése miatt a korszerűsítési munkálatok egyre többe kerülnek,
az épületek energiafogyasztását csökkentő beruházások hatékonysága a dráguló energia miatt folyamatosan javul, és egyre nagyobb szükség van rájuk.
Az uniós országok olyan szinten köteleződtek el az Oroszországtól való függetlenedés iránt, megalkotva a REPowerEU programcsomagot, amiből egyértelműen következik, hogy az európai épületállományt újra kell szigetelni, hogy energiatakarékosabb legyen.
A gáz és a villamos áram árának emelkedése az építőanyag-gyártást is jelentősen drágítja, de emiatt a megkezdett építkezések egyelőre nem állnak le, a tervezőasztal fölött azonban már elbizonytalanodnak az új megrendelők. Az építőanyag-gyártók tagozatának elnöke szerint a következő egy évre ki van párnázva az építőipar megrendelésekkel, a jelenlegi helyzetből eredő gondok 2023 nyarán válnak majd érzékelhetővé, amikor a most befagyasztott tervek nyomán bezuhanhat a kereslet. Ezt azonban a lakásépítéseknél tartja elsősorban reális veszélynek Tibor Dávid, a felújításoknál ellentétes folyamatra számít, azaz az építőipar kettészakadhat.
Az építőanyag-gyártás háttere mindeközben rendkívül sérülékeny, a gyártók a gázt a két évvel ezelőtti árak tízszereséért vásárolják. Ráadásul akadozik a fa, az acél és egyéb alapanyagok és az adalékanyagok szállítása az orosz–ukrán háború miatt, ami több termékkörben időleges áruhiányhoz és általánossá vált napi árazáshoz, illetve szállítás előtti újraárazáshoz vezetett.
Kiemelten fontossá válik most a szigetelőanyagok, a nyílászárók, a napelemek, a hőcserélők piaca, illetve mindaz, ami az energiamegtakarítást szolgálja.
A fűtéskorszerűsítés, a nyílászárócsere és a hőszigetelés együttesen és bizonyítottan 65-70 százalékkal mérsékli az energiafogyasztást, ami az első számú prioritás lett Európában – szögezi le Tibor Dávid.
Az épületenergetikai korszerűsítések felgyorsítása azonban sehol sem lehetséges állami, illetve uniós támogatások nélkül, ami viszont egyidejűleg jelentkező, gigantikus erejű vákuumhatást okoz az építőanyagok, első körben a hőszigetelő anyagok piacán – véli a tagozat elnöke.
A hazai építőanyagok nyárig meghosszabbított exportregisztrációja határidejének lejárta előtt az új kormánynak fontos lesz előállnia egy hosszú távú támogatási programmal, amelyet szem előtt tartva a gyártók megtervezhetik a kapacitásbővítő beruházásaikat is.
Az év végéig meghirdetett otthonfelújítási programot pedig a fogyasztás csökkentését szolgáló munkálatok támogatásával muszáj lesz folytatni az ÉVOSZ szakértője szerint.
Nagyon kevés az idő, a most újjáalakuló kormány erről az elsők között lesz kénytelen dönteni, hiszen a mindeddig burokban tartott lakossági energiaárakat sem lehet a végtelenségig dotálni, ehelyett a fogyasztás csökkentését kell támogatni – legalábbis az építőipari ágazat várakozásai szerint.
