Kész a forgatókönyv: így biztosítanák az orosz gázszállítások folyamatosságát

Az orosz elnök megnyugtatta a német kancellárt azt illetően, hogy országa továbbra is fizethet euróban a Gazpromtól vásárolt földgázért – írja a Deutsche Welle. A német lap szerint Scholz garanciákat szerzett Putyintól arra, hogy a "barátságtalan" országokkal kötött, hosszú távú gázszállítási megállapodások Kreml által tervezett egyoldalú módosítása ellenére Németországnak ezután sem kell rubelt vásárolnia, hogy ki tudja fizetni a megrendelt földgázt.

A Vlagyimir Putyin által vázolt forgatókönyv szerint a németországi energiacégek a jövőben a Gazprombanknak utalhatnák át a gáz árát, euróban, amelyet a kereskedelmi bank váltana át rubelre.

A német kancellár szóvivője hangsúlyozta: telefonos egyeztetése  során Olaf Scholz nem egyezett meg az orosz elnökkel semmiben, de részletes írásos magyarázatot kért Vlagyimir Putyintól arra, Moszkva hogyan képzeli el a jövőben a gázvásárlás menetét.

A Gazprombanknál van a megoldás kulcsa

Az oroszok egy hete azt tervezik, hogy a barátságtalan országoktól (ilyenné vált minden EU-tagállam azután, hogy megszavazták az Oroszország elleni szankciókat, amelyet az Európai Tanács azután terjesztett elő, hogy Vlagyimir Putyin elnök parancsot adott Ukrajna megtámadására) ezután rubelben kérik el a nekik szállított földgáz árát, amelyet azok mostanáig euróban, illetve dollárban fizettek. Ennek legnagyobb akadálya, az európai országok ellenállásán túl, úgy tűnik, épp az EU által az orosz állami intézményekre – köztük az orosz jegybankra – kivetett büntetőintézkedések lehetnek. A szankciók ugyanis a Banka Rossziját is sújtják, így a jegybankot kockázatos volna bevonni a valuta-tranzakciókba, pedig az ilyen volumenű tranzakciókhoz szükséges rubel likviditással csak az orosz pénzügyi rendszer rendelkezik (évi mintegy 180 milliárd euróról van szó, kb. ennyit fizetnek az európai országok a nekik szállított, mintegy 155 milliárd köbméter földgázért).

Lehetséges megoldásként németországi szakértők már korábban felvetették, hogy egy, vagy több oroszországi kereskedelmi bank bevonásával átválthatnák az eurójukat, illetve dollárjukat rubelre, hogy ezzel fizessék ki a Gazpromot. 

Erről itt írtunk bővebben:

Ez a spekuláció is elég volt, hogy a háború miatt beszakadt orosz deviza újra erősödésnek induljon. Vlagyimir Putyin döntésének egyik mozgatórugója is épp ez lehetett (a barátságtalan országok "megbüntetése" mellett), hiszen ahogy az orosz elnök fogalmazott: 

a szankciók miatt országa amúgy sem tud mit kezdeni a dollárral és az euróval, ám a rubel stabilitására nagy szüksége lenne.

A legújabb tervek szerint az ügyletbe az oroszok Gazprombankot vonnák be, ami már csak azért lenne indokolt Moszkva részéről, mert erre a kereskedelmi bankra nem vonatkoznak az által kihirdetett büntetőintézkedések, így nem tilos a vele való együttműködés. Nem úgy, mint a Banka Rosszijával, amely máskülönben kézenfekvő megoldás lenne az ilyen jellegű és volumenű valuta-tranzakciók lebonyolítására, már csak azért is, hiszen jegybankként ez az intézmény határozza meg a rubel hivatalos átváltási árfolyamát.

A németek és az osztrákok már készülnek a gázválságra

A Deutsche Welle emlékeztet: a G7-ek korábban elutasították a hosszú távú gázmegállapodások egyoldalú módosítási kísérletét, és visszautasították azt a javaslatot, hogy rubelben fizessenek az orosz földgázért. 

Az Európai Bizottság pedig arra bíztatta az európai energiacégeket, hogy ne fogadják el a szerződések Gazprom általi módosítását. Mivel látszólag patthelyezet alakult ki, az orosz elnök által korábban kitűzött csütörtöki határidő pedig vészesen közeleg, szerdán előbb Németország, majd Ausztria is bejelentette: földgázellátási válsághelyzetet hirdet.

Egyelőre mindkét ország a háromfokozatú skála legalacsonyabb, úgynevezett korai előrejelzési szintjét vezette csak be, arra hivatkozva, hogy nem lehet tudni, hogy milyen szabályokat vezet be az Ukrajna ellen támadó háborút folytató orosz vezetés a földgázszállítások elszámolásáról.

A német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter arra kérte a német vállalkozásokat és családokat, hogy amennyire csak lehet, próbálják csökkenteni energiafogyasztásukat. Hasonló kéréssel fordult az osztrákokhoz a bécsi klímaügyi miniszter is, miután közölte: Ausztria gáztárolóinak töltöttségi szintje mindössze 13 százalék, az Ausztriában felhasznált gáz 80 százaléka pedig Oroszországból érkezik, így könnyen előfordulhat, hogy ha nem sikerült megegyezni az oroszokkal, korlátozni kell a gázfogyasztást az országban.

Hogy ezt elkerülje, az osztrák kormány még a tél előtt mintegy 2 milliárd eurót fordítana a stratégiai gázkészlete kialakítására.

Németország gáztárolói jelenleg csaknem 80 százalékban üresek, de a német kormány is állítja, felkészült arra az eshetőségre, hogy Oroszország elzárja a csapokat. Hasonlóan az osztrákokhoz, a németek is stratégiai készletet építenek ki még a tél beállta előtt, hosszabb távon pedig más energiaforrások után néznek. 

Mindenért rubelben kellene fizetni

Bár Vlagyimir Putyin a német kancellárral folytatott szerdai megbeszélése során látszólag engedett, de az orosz törvényhozás napközben kiadott közleménye minden illúziót eloszlat azzal kapcsolatban, hogy az orosz elnök visszakozna. Épp ellenkezőleg: a terve az, hogy minden Oroszországból exportált energiahordozó illetve más nyersanyag árát a jövőben rubelben szabja meg. A Duma elnöke szerint már dolgoznak is azon a terven, hogy minden orosz exportárut újracímkézzenek rubelben. Vjacseszláv Volodin a Kreml által a barátságtalan országok közé sorolt államok vezetőinek azt üzente:

Ha gázt akartok, szerezzetek rubelt. Jó, és országunk számára hasznos lépés lenne kibővíteni azoknak az exporttermékeknek a listáját, amelyek árát ezután rubelben határoznánk meg. Ilyen lehetne például a műtrágya, a gabona, az étolaj és a nyersolaj, valamint a szén, a fémek és a fa is.