Az európai energiaárak csökkentését célzó javaslatokat tett az uniós döntéshozóknak a magyar kormányfő szerdai nemzetközi sajtótájékozóján. Orbán Viktor elmondta: könnyebbséget jelentene a piaci szereplőknek és a vásárlóknak, ha ideiglenesen felfüggesztenék a szén-dioxid-kvóta rendszerét, szétválasztanák a nagykereskedelmi villamos energia és a földgáz árát, illetve szüneteltetnék azt a kötelezettséget, amely szerint bioösszetevőt kell keverni az üzemanyagokba. Ezek megvalósítására azért van szükség a kormányfő szerint, hogy alacsonyabbak, kezelhetőbbek legyenek a végfelhasználók számára már szinte elviselhetetlen áram-, gáz- és üzemanyagköltségek.

Három meghatározó területen jelentene könnyebbséget a piaci szereplőknek és a vásárlóknak azon javaslatok megvalósítása, amelyeket a magyar miniszterelnök tett szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján az uniós döntéshozóknak
Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda

 

Három energiaár-csökkentő lépést javasol az EU-nak Orbán Viktor

Három meghatározó területen jelentene könnyebbséget a piaci szereplőknek és a vásárlóknak azon javaslatok megvalósítása, amelyeket a magyar miniszterelnök tett az uniós döntéshozóknak.

 

ETS szénhidrogén-kvóta-rendszer

Az ETS rendszer azokat a vállalatokat bünteti szén-dioxid-kvóták kötelező vásárlásával, amelyek működésekor üvegházhatású gáz, mindenekelőtt szén-dioxid kerül a környezetbe. A kvótavásárlás közvetlen célja az, hogy a vásárló vállalatok visszafogják a károsanyag-kibocsátásukat – így ugyanis kevesebbet kvótát kell venniük –, végső soron pedig váltsák környezetkímélőbbre a technológiát.

Nem véletlen, hogy uniós szinten terítéken van az ETS rendszer kiterjesztése, ráadásul úgy, hogy a kötelezettség elérne egészen a lakosságig. Ám miközben a fosszilisalapú energiatermelés és az ipari gyártás esetében az említett technológiaváltás idő- és költségigényes, a kvótavásárlás pluszkiadása azonnal jelentkezik és gyűrűzik tovább a végtermékek árába. Ez a teher ideiglenesen megszűnne Orbán Viktor javaslatának elfogadása esetén. 

A jelenlegi árkörnyezetben ugyanis az áram árának 20-25  százaléka a karbonkvótaköltség. Évente ez Magyarországon nagyjából 800 milliárd forint karbonköltséget eredményez, amelyet az energiatermelők a fogyasztókra hárítanak át magasabb áramár formájában. A jelenleg hatályos ETS-szabályozás alapján 2030-ig a költségvetésnek a kvótabevételekből és kvótaalapú egyéb alapokból becsülten 1655 milliárd forint bevétele származik. A Fit for 55 csomag részletszabályai miatt a karbonköltség és a költségvetési bevétel is várhatóan emelkedni fog.

Villamos áram ára a földgáz árához kötött

Az Orbán Viktor által felvetett probléma lényege az, hogy a számos – főként geopolitikai – okból megdrágult földgáz magával rántotta az európai áramárakat is, hiszen az áramtermelés jelentős része gázüzemű erőművekben történik, így a jelenlegi villamosenergiapiac-modellben a földgázalapú technológiák a meghatározók az árképzés szempontjából. 

A fentiek által a kialakuló piaci ár független attól, hogy földgáztüzelésű vagy nukleáris, netán megújuló termelői kapacitásból került az előállításra. 

Mivel a földgáz piaci ára különböző geopolitikai, piaci okok miatt magas, ez kihat a villamos energia piaci árára is. Ennek következtében a nukleáris, megújulóalapú termelők modellszerűen extraprofitot realizálnak, mivel az ő termelési költségük nem emelkedik meg a földgáz árának növekedése miatt, ugyanakkor a piaci villamosenergia-árak emelkedése miatt magasabb árszinten tudnak értékesíteni. 

A drága előállítású földgázból származó áram ára ,,húzza” fel az olcsóbb előállítású áram árát is; annak ellenére, hogy európai szinten a gázból előállított villamos energia aránya csupán 20–30 százalék között van.

Viszont egy szabályozási eszközzel történő beavatkozás – lényegében uniós szintű nagykereskedelmi ársapka alkalmazása– tompíthatná az árakat. 

Üzemanyag

Az egységes EU-szabályozás következtében üzemanyagokban egyre nagyobb arányban kell bekeverni bioüzemanyagot (a károsanyag-kibocsátás csökkentése miatt). Az EU tervei között szerepel – környezetvédelmi megfontolások alapján –, hogy tovább növelje a benzinben és a gázolajban lévő megújulóeredetű energiahordozók arányát. Ugyanakkor ez jelentősen emeli az üzemanyagárakat. 

Ma 1 liter benzin vagy gázolaj árából ez 20-30 forint jelenthet, miközben jelentősen nő a bioüzemanyag (bioetanol és biodízel) alapját képző kukorica és repce iránti kereslet. Lényegében a bioszabályozás növeli a gabonák iránti igényt és felveri az árukat, mivel üzemanyag formájában élelmiszert égetünk el.

A bioösszetevők nélkül olcsóbbá válhat a tankolás, de féket kapna a környezetvédelem és a fenntarthatóság is.

Uniós rezsicsökkentést javasolt Orbán Viktor

Egyelőre maradhatnak az árstopok, a kormány továbbra is a családok védelmére helyezi a hangsúlyt – mondta Orbán Viktor a nemzetközi sajtótájékoztatón. A kormányfő ma beszélt Putyin elnökkel is, akinek azonnali tűzszünetet javasolt, egyúttal felajánlotta, hogy Budapesten találkozzanak a hadviselő felek. Orbán Viktor leszögezte, kizárt, hogy megszorítások legyenek, de a multik nem ússzák meg, ha az EU nem tud gátat szabni az árak emelkedésének.