Alternatív forrásokra is alapoz Ukrajna, Magyarországon keresztül is szerezne gázt

Ukrajna és a kelet-európai országok gázellátása szempontjából is előrelépés lehet, hogy keleti szomszédunk hosszú távon akár tíz irányból is vásárolhat olyan földgázt, amely cseppfolyós formában (LNG) érkezett a földrész valamely kikötőjébe. Olga Bielkova, az ukrán gázrendszert irányító Gas TSO of Ukraine (GTSOU) vállalati ügyekért felelős vezetője a napokban a Baltic LNG & Gas Forumon ismertette, hogy a listán a lengyelországi Świnoujście és Gdańsk (2028-ban átadandó), a litvániai Klaipeda, a horvátországi Krk, a jövőre elkészülő, görögországi Alexandrúpoli és a szintén görög Reviszúsza terminálja szerepel, valamint négy törökországi létesítmény: a Marmara Ereğlisi, az FSRU Saros és az úszó Egegaz Aliaga és Botaş Dörtyol. Ezeken keresztül Ukrajna Norvégiából, az Egyesült Államokból és Katarból is vásárolhat majd. A Krk szigetiről – ahogyan arról a VG korábban beszámolt – magyarországi csövön át juthat el a gáz a magyar–ukrán határra, erről már voltak is egyeztetések.

Partnerségeket erősít a rendszer-üzemeltető 

Igaz, hogy Ukrajna gázimportja lecsökkent a területén folyó háború miatt, de szüksége lesz az LNG-forrásokra, mert Olga Bielkova magyarázata szerint a győzelem után nemcsak a városokat kell majd újjáépíteni, hanem az egész gazdaságot. A GTSOU a partnereinek a föld alatti gáztárolói használatát, valamint a kelet- és a közép-európai országok közötti, rövid távú tranzitszolgáltatást kínálja, sőt ipari felhasználású, dekarbonizált gázokat is. 

Rövid távon azonban energiafronton le kell győznünk Oroszországot, azaz le kell állítani az Északi Áramlat gázvezetéket, és meg kell menteni az ukrán gázrendszert

– jelentette ki. Jelezte, hogy a lengyel, a litván és a szlovák gázrendszerekben történt stratégiai beruházásoknak köszönhetően – ezek a GIPL interkonnektor, a balti vezeték, a lengyel–szlovák interkonnektor és az említett LNG-fogadó kikötők – Ukrajna máris hozzáfér a cseppfolyós gáz piacához. A GTSOU folyamatosan bővíti az együttműködést a stratégiai partnereivel, hogy növelhesse a gázforrások és az Ukrajnába vezető szállítási útvonalak számát.

Oldani kell a szűk keresztmetszeteket

Az említett rövid táv egyik fő kérdése, hogy miként erősíthető meg az Európai Unióba történő gázszállítás biztonsága. Szakértői vélemények című projektjében most erről kérdezett meg hozzáértőket a GTSOU. Mint a honlapján közzétette, Predrag Grujičić, az Energiaközösség Titkársága gázrészlegének vezetője a földrész gázinfrastruktúrájának fejlesztését tekinti a legfontosabb lépésnek, hiszen ma már nem lehet egyetlen ország biztonságáról gondolkodni, csak az egész európai régióról. Az évtizedekkel ezelőtt kialakított európai hálózatot ugyanis nagyon nehéz egy bizonyos gázszállítási módra felkészíteni vagy helyenként drámai módon megváltoztatni. Problémás szűk keresztmetszetek vannak, különösen Közép- és Délkelet-Európában.

Néha kong a vezeték

Szerhij Makogon, a GTSOU igazgatója ennek kapcsán arra számít, hogy az idén megszületnek a végső beruházási döntések egyes szűk keresztmetszetek kezeléséről, beleértve a francia–spanyol rendszerösszekötőt és a Németországba vezető útvonalakat. Várhatóan kiterjesztik a vezetékes gáz Európába történő, meglévő áramoltatását például Norvégiából, Algériából, Líbiából, Azerbajdzsánból és a Kaszpi-tenger térségéből. Reméli, hogy újabb úszó LNG-tároló, valamint újragázosító egységeket telepítenek, és korlátozásokat vezetnek be az orosz LNG-re. A vezérigazgató azonban az első lépésnek az Északi Áramlat vezeték használatának korlátozását nevezte, mert szerinte ennek az elkerülő gázvezetéknek az üzemeltetése nemcsak Ukrajna katonai és energiabiztonságát fenyegeti, hanem az Európába irányuló szállításokat is bizonytalanná teszi. Oroszország máris erősen csökkentette az ukrán gázrendszer használatát: a lekötött napi 109 millió köbméternyi tranzitkapacitásnak csak a 36 százalékát használja ki, azaz napi 40 millió köbmétert.

Palagáz és moduláris reaktorok 

Aura Sabadus, a nemzetközi energiai és petrolkémiai hír- és adatszolgáltató, az ICIS vezető újságírója szerint talán a kereslet csökkentésével és az erőforrások hatékony felhasználásával növelhető a leghatékonyabban az ellátás biztonsága. További eszköz lehet az atomenergia, sőt a szénenergia várható kivonásának elhalasztása is, de ezzel egy időben fel kell gyorsítani a kis moduláris atomreaktorokba, a szél- és napenergia-termelésbe, valamint a megújuló gázokba történő beruházásokat. Úgy látja, hogy akit nem győz meg a palagáz ötlete, annak ezt érdemes átgondolnia. Végül pedig célszerű több alternatív beszerzési forrásra támaszkodni.