A dekarbonizációs célok követése jó lehetőség az ország energiafüggetlenségének növelésére Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke szerint, aki erről a Magyar Közgazdasági Társaság és a MEKH közös online konferenciáján tartott előadást. Azt a kérdést elemezte, hogy a kialakult ellenére folytatható-e a dekarbonizáció, a válság előtti időszak ugyanis alapvetően a fenntarthatóságról szólt, annak rendelte alá az egész energiarendszert.
Magyarország az uniós célokhoz igazodva fogalmazta meg saját dekarbonizációs programját, mely szerint 2030-ig a megújulóknak 21 százalékos részarányt kell elérnünk a bruttó végső energiafelhasználásban, a végső energiafelhasználás pedig nem haladhatja meg a 785 petajoule-t. Azt is vállaltuk, hogy 2030-ig az áramtermelés 90 százaléka mentes lesz a szén-dioxid-kibocsátástól, a napelemek beépített kapacitása pedig eléri a 6500 megawattot.
Horváth Péter János ismertette, hogy a 2020-as megújulóenergia-célokat teljesítettük, sőt közel 14 százalékos arányt értünk el a kitűzött 13 százalékkal szemben, továbbá nő a megújulók részesedése az áramtermelésben és a közlekedésben. A tavalyi bruttó áramtermelés 63,5 százaléka karbonsemleges forrásból származott, ebből 44,3 százalék jutott a nukleáris, és 19,3 százalék a megújuló energiahordozókra. A 2030-ra kitűzött 6500 megawattos napelemes kapacitáscél már 2024-ben teljesülhet.
A hivatal elnöke rámutatott, hogy az orosz–ukrán háborús konfliktus kapcsán kirobbant energiaválság áthelyezte a hangsúlyokat: a fenntarthatóság helyett az árak kérdése és az ellátásbiztonság került a fókuszba. Márpedig a magyar gazdaság erősen földgázfüggő, az energiahordozókra vonatkozó szankciók és az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás programja már rövid távon is veszélyeztetheti Magyarország ellátásbiztonságát.
A magas árak és az ellátás bizonytalanságai miatt kialakult energiaválság leküzdésére azonban jó lehetőség a dekarbonizáció folytatása, felgyorsítása. Az ellátásbiztonság szempontjából a dekarbonizáció a megújulók hálózati integrációja és a rendszeregyensúly fenntartása miatt rövid távon kihívás ugyan, de hosszú távon növeli az ellátásbiztonságot és az energiafüggetlenséget. A zöldenergia-beruházások, a hálózatok megerősítése és fejlesztése és az energiahatékonysági intézkedések rövid távon drágább energiát eredményeznek, ugyanakkor hosszabb távon segítenek egy olaj- vagy földgázválság során kialakuló ársokk elkerülésében – mondta Horváth Péter János.
A dekarbonizációs törekvéseket tehát most, az energiaválság idején sem szabad feladnunk, sőt a szükségszerű folytatás mellett a folyamat gyorsulhat is. Az energiaválság erősíti az ellátásbiztonság iránti igényünket, a dekarbonizáció pedig jó lehetőség az energiafüggetlenség növelésére – jelentette ki.
